A 80-as évek végén rögzített anyagot a Színpompás ostrom lángoló házakkal címet viselő kötet függelékében Váradi Júlia 1999-ben készített Orbán Ottó-interjúja egészíti ki. Szegő János hozzáfűzte: a kötet hangsúlya a gyerek- és ifjúkorra, a nagy történelmi és személyes traumákkal, valamint élményekkel teli 1940-es és 1950-es évekre, a pályakezdésre tevődik, innen indulva juthat el az olvasó Orbán Ottó költészetén keresztül az interjúk jelenéig, az 1980-as évekig. A költő és prózaíró oldott és anekdotikus nyelven elbeszélt sajátos élettörténete mellett ily módon egy egész nemzedék eszmélésének krónikája is kirajzolódik a szövegből.
A kötetet olvasva végigtekinthető, hogy Orbán Ottó különböző szövegei, sorai és motívumai milyen összefüggésben állnak az életrajzi adatokkal, miként világítják meg egymást, hol kezdődik egy hangsúly a versben, és hol ér véget a valóságban ? fogalmazott Szegő János, aki kiemelte azt is: Kabdebó Lóránt rendkívül rutinos és empatikus kérdezőként adott esetben képes volt szóra bírni Orbán Ottó hallgatásait is.
A Tények és Tanúk sorozat legújabb köteteként napvilágot látó életműinterjúban a korszak sajátos oral history-je rajzolódik ki, amelyben az adomák, anekdoták, ugratások és zrikák olykor véresen komoly tragédiákkal és eseményekkel kerülnek összefüggésbe ? mondta el a kiadó szerkesztője.
Orbán Ottó születésének 80. évfordulójára adja ki a Magvető Dérczy Péter irodalomtörténész, kritikus új monografikus igényű esszékötetét is, amely a Között címet viseli. Szegő János elmondta: a szerző Orbán Ottó teljes lírai munkásságát végigveszi az indulástól utolsó posztumusz kötetéig, mindezt költészettörténeti kontextusba helyezve, miközben tekintettel van Orbán Ottó műveinek recepciótörténetére, a kortársak és az utókor Orbán Ottó-olvasataira, valamint a költő saját önértelmezésére is.
?Dérczyt rendkívül izgatja, hogy miként vándorolnak a motívumok Orbán Ottó egy-egy versében, és miként találják meg a maga formájukat? ? fogalmazott Szegő János, kiemelve: a könyv címében is megidézett ?közöttiség? utal arra is, hogy Orbán Ottó költészete már indulástól kezdve egy határsávban mozgott, a modernitásnak és klasszicitás olyan kettős ötvözete jellemezte, amely miatt a kortársak sokáig nem is tudták elhelyezni a magyar irodalomban, majd a posztmodern érkezésével hirtelen régimódinak is tűnt számukra lírája.
?Mindezeket az anomáliákat, kritikai vakfoltokat és félreértéseket nagyon elegánsan és olvasmányosan veti össze kötetében Dérczy Péter, úgy, hogy közben a középpont, amire figyel, mindig az Orbán Ottó-szöveg működése marad? ? hangsúlyozta Szegő János, aki szerint a szerző minden versbarát számára érthetően magyarázza el azt is, hogy miként épülnek fel a képek Orbán Ottó költészetében, illetve hogy mit jelentenek lírájában a különböző színek.
Forrás: MTI
