A könyvfesztivál díszvendégével M. Nagy Miklós műfordító, Szvetlana Alekszijevics műveinek magyar fordítója és kiadója beszélgetett.

 „Ami ma Oroszországban történik, azt fasizmusnak tekintem, és diktatúra van hazámban, Fehéroroszországban is. Putyin nélkül már legyőztük volna Lukasenkát, de az orosz elnök támogatásával eddig ez nem sikerülhetett” – hangsúlyozta az író, oknyomozó újságíró, aki dokumentarista prózájával, a női látásmódnak a történelem témakörébe emelésével vált világhírűvé.

A 74 éves Szvetlana Alekszijevics felidézte, hogy a második világháború után gyerekként számos beszélgetés szem- és fültanúja volt a falujában élő nőkkel, akik a megélt borzalmak és fájdalmak ellenére szeretettel tudtak beszélni az életükről, a gyerekeikről.

„Később, már újságíróként, az egyetem elvégzése után értettem meg ezeknek a nőknek a csodálatos bátorságát. A nők történetei, elbeszélései addig hiányoztak a történelemből és az irodalomból is, mindenütt a férfiak nézete uralkodott. A nők másként látták a részleteket, a háborúból nemcsak az emberek, hanem az állatok és a növények szenvedéseire is emlékeztek. A halott férjéről beszélő asszony olyan egyszerű, pontos szavakat használt, ahogy az Shakespeare vagy Dosztojevszkij műveiben olvasható” – idézte fel az alkotó.

A fehérorosz írónőnek, aki 2015-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat, kétszer is (2000-ben és 2020-ban) el kellett hagynia a hazáját. Jelenleg Németországban él. Mint elmondta, Lukasenka fehérorosz elnök azért a félelemért bünteti népét, amelyet két évvel ezelőtt, a rezsimje elleni tüntetések idején át kellett élnie.

„Engem megfigyeltek, félő volt, hogy elvisznek, de az európai uniós országok diplomatái a védelmemre siettek, vigyáztak rám. Egy reggel mégis távoznom kellett, és bár 50 ezer embert letartóztattak, tíz-tizenöt éves börtönbüntetésekre ítélték őket, az ellenállás nem szűnt meg Fehéroroszországban. Nemrég diákok siklattak ki egy Ukrajnába hadieszközöket szállító vonatot” – mesélte az írónő.

Az 1948-ban Ukrajnában született, de Fehéroroszországban felnőtt Szvetlana Alekszijevics a dokumentarista műveiben a 20. századi szovjet és posztszovjet történelem olyan traumatikus eseményeit dolgozza fel, mint a második világháború, az afganisztáni háború, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. Aprólékos kutatómunka, valamint túlélők és szemtanúk százaival folytatott beszélgetések alapján Az utópia hangjai címen írta meg ötkötetes regényciklusát.

Több mint ötven nyelven és országban jelentek meg kötetei, amelyek alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok. Csernobili ima című dokumentumregénye fontos forrásául szolgált a HBO 2019-es sikersorozatának, a Csernobilnak. Magyarul eddig nyolc kötete jelent meg, köztük a Csernobili ima és az Elhordott múltjaink is.

Idén februárban a világ több mint ezer írójának egyikeként levélben fejezte ki szolidaritását Ukrajnával és ítélte el az orosz inváziót, egyben a vérontás azonnali befejezésére szólított fel.

Fotók: Bach Máté