'A Napóleoni háborúk nagyban megváltoztatták Európa étkezési szokásait' - mondta el a műemlékem.hu-nak az erődben lévő Kenyérmúzeumban nyíló időszaki kiállítás rendezője, a Klapka György múzeum igazgatója.
Számadó Emese hozzátette: a nagy katonai csapatfelvonulások olyan logisztikai problémát jelentettek a francia császár számára, amelyet hosszú távon képtelen volt megoldani. Azonban éppen a hadserege számára találták fel a konzervet ? amelynek a receptje akkor még az volt, hogy az ételt befőttesüvegbe zárták, majd az egészet alaposan felforralták. Az így kapott, vélhetően kissé pépes élelmiszer sokáig ehető és ízletes maradt, a feltaláló, Nicolas Appert cukrászmester pedig 1810-ben magától Napóleontól vehette át (tekintélyes pénzjutalom kíséretében) az Emberiség Jótevője címet.
'A franciák állítják, bár bizonyítani nem lehet, hogy a hosszúkás alakú kenyér, a bagett is Napóleon hadjáratai során született, hiszen ezt könnyebben tudták a csomagjukban szállítani a katonák' - fűzte hozzá Számadó Emese. Ami viszont biztos, hogy szintén a korszak, pontosabban a francia forradalom miatt alakult ki a kávéházi és éttermi kultúra Európában. A forradalom évei alatt ugyanis szinte kiirtották a francia nemességet, gazda nélkül maradt szakácsaiknak, cukrászaiknak pedig meg kellett valahogy élniük ? sorra nyíltak hát a vendéglők és kávéházak, előbb Párizsban, aztán szerte az országban, s a divat hamar meghódította a legeltökéltebb ellenfelet, a brit birodalmat is.
A 'Napóleon kori francia konyha és hatása az európai étkezési kultúrára' című rendhagyó kiállítás, amely még sok titkot elmesél a korszak gasztronómiájáról, keresve sem nyílhatna meg jobb helyen, mint a komáromi erődben. 'Ha úgy tetszik ugyanis, az erődöt is Napóleonnak köszönhetjük' - mondta a tárlat rendezője. 1809-ben ugyanis, amikor a francia császár elfoglalta Bécset, I. Ferenc osztrák-magyar uralkodó az észak-komáromi öreg- és új várba menekült. Látván a hely stratégiai fontosságát, kijelentette, hogy ide egy erődrendszert kell építeni, amely szükség esetén 200 ezer katona befogadására is alkalmas lehet. Az építkezések már I. Ferenc életében elkezdődtek, a teljes rendszer befejezésére azonban csak az 1848-49-es szabadságharc bukása után került sor.
