Kultpol

Koppenhága étrendjéről mesélnek az évszázados dán latrinák

Archív 2011. szeptember 15.

 

"Nos, úgy bűzlik, mint a rohadt tojások" - kommentálta a lelőhelyet Hoda El-Sharnouby régész a dán Politiken lapnak, ugyanis a szakember és csapata két háromszáz éves illemhely tartalmát tárta fel. Az ásatás során érzett jellegzetes szag kedvező jel volt a régészek számára, mert a bűz azt jelezte, hogy a gödrök tartalma még nem bomlott le teljesen, így elemezhető. Az ürülék a talaj csekély oxigéntartalmának köszönhetően meglepően jó állapotban maradt fenn.

 

Az archeológusok egy metróberuházásnak köszönhetően tárják fel Koppenhága egyes részeit. A régészek gyakorta találnak latrinákat, ámde a Kultorvet téri illemhelyeket kiemeli a bennük talált nagy mennyiségű tartalom. "Cseresznyét, fügét, és lenmagot ettek, illetve minden bizonnyal rozskenyeret vagy rozskását fogyaszthattak, mert rozsmezőn termő gyomok magjaira is ráleltem" - közölte Mette Marie Hald archeobotanikus, aki a leletek elemzését végzi. Hald bélférgekre utaló nyomokat is talált az újkori székletben.

Új nézőpontból tárulhat fel Koppenhága alsóbb rétegeinek élete a leletek révén, ugyanis a Kultorvet létesítményei mindenki számára nyitott közlatrinák voltak. Az illemhelyeket csak az 1728. októberében tomboló tűzvész előtt használhatták, ugyanis a tragédiában Koppenhága jelentős része megsemmisült.