Korabeli fotók mutatják be Budapest aranykorát a Nemzeti Galériában

Képző

A Budapest. Az első aranykor – Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből című kiállításon először láthat a közönség olyan városfényképeket, amelyeken az emblematikus épületek mellett kis utcai történetek is megelevenednek.

„Nagyon izgalmas, nagyon sokrétegű, egyszerre játékos és informatív, közben nagyon látványos” – mondta a főváros egyesülésének 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállításról Baán László, a múzeum főigazgatója a tárlat hétfői sajtóbejárásán.

A fotóválogatás a fővárosnak azt az időszakát idézi meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként igazi fénykorát élte.

„Ha az aranykort egy olyan fejlődési szakasznak tekintjük, amelyben egyesülnek egy adott közösség teremtő erői, akkor nyugodtan hívhatjuk ezt a fél évszázadot igazi aranykornak” – emelte ki, hozzátéve, hogy Budapestet az egyesüléskor még csak Európa 30. legnagyobb városaként tartották számon, a századfordulóra azonban már a nyolcadik helyen jegyezték. „Párizs, Bécs, Berlin, Szentpétervár után minőségében is egy olyan város jött létre, olyan fantasztikus közintézményekkel, amelyek ma is meghatározzák a város képét, és amelyre ma is büszke minden magyar ember.”

Virágvölgyi István, a kiállítás kurátora elmondta: a Fortepan csapata a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében egy német képeslapkészítő cég, a Brück & Sohn budapesti városfotóinak Magyarországon eddig ismeretlen negatívjaira bukkant, a kiállítás ebből a fényképanyagból mutat be izgalmas válogatást. A képeslapfotókat Schoch Frigyes, a jómódú budapesti vállalkozó és hobbifotós felvételei egészítik ki, aki egyedi térhatású fényképeken örökítette meg a fővárost.

Jens Bove, a Deutsche Fotothek igazgatója elmondta: a Deutsche Fotothek mintegy hétmillió képet tartalmazó fotóállományának a részét képezik a Brück & Sons képei. Mint mondta, a család az 1900-as évek elején ismerte fel a levelezőlapokban rejlő lehetőségeket, és néhány év alatt nemzetközi szintre léptek: 1900 és 1918 között mintegy húszezer úgynevezett motívumot hoztak létre, amelyeket milliós nagyságrendben értékesítettek. Ezek között az ikonikus helyszíneket ábrázoló motívumképek között ötszázat Budapestről készítettek, ez a válogatás adja a kiállítás törzsanyagát.

Virágvölgyi István felidézte, hogy a Brück család hét generáción keresztül vezette a Brück & Sohn céget 2019 márciusáig, 226 éven keresztül. A vállalat Budapestről készített levelezőlapjaihoz tartozó fotóanyagot a család a drezdai Deutsche Fotothek archívumnak adta el. Ezek a digitalizált képek a kiállítás megnyitása után a Fortepan fotóarchívumban is elérhetők lesznek.

A tárlaton először láthatja a közönség a cég 1903 és 1912 között készült budapesti városfényképeit, amelyeken az emblematikus épületek mellett gyakran kis utcai történetek is megelevenednek. A bemutatónak ez a része arról a fejlődésről ad képet, amelyen a 20. század elejére Budapest átment. A fővárost ábrázoló képeslapok már korábban is ismertek voltak, de a most megtalált német negatívanyagnak köszönhetően melléjük kerültek a nagy méretű, részletgazdag nagyítások is. Ebben az egységben alapvetően olyan helyszínekről lehet fotónagyításokat látni, amelyek nem változtak sokat az elmúlt 120 évben.

A tárlat második egysége a Brück & Sohn kiadót és a képeslapok fejlődéstörténetét mutatja be, valamint egy nagy installációban azt a több száz képeslapot, amelyet egy évtized alatt Budapestről megjelentettek.

Ebben az szekcióban a képeslapok készítésének technikai hátterébe is belepillanthat a közönség, például megtudhatják, miként kerültek az eredeti fotókon nem szereplő emberek a lapokra, vagy hogyan színezték utólag a fekete-fehér képeket. A kiállítás rendezői olyan mozgóképeket is beemeltek a tárlatba, amelyek köthetők a képeslapfotókon látható egyes helyszínekhez, így a videóknak köszönhetően meg is elevenedik a századeleji magyar főváros.

A tárlat másik része a svájci származású budapesti építési vállalkozó és hobbifotós, Schoch Frigyes térhatású sztereoképeiből áll, amelyeken privát nézőpontból bontakozik ki a világvárossá érő Budapest.

A korabeli fotókon látható épületek, helyszínek egy része mára jelentősen átalakult, vagy sok esetben megsemmisült a II. világháborúban. A kiállítás ezért a korabeli felvételek mellett bemutatja az ábrázolt helyszínek későbbi sorsát vagy mai képét is.

A svájci származású Schoch Frigyes cégtársaival elsősorban Délvidéken és Erdélyben építettek vasutat, lakó- és középületeket. A férfi 1900 körül vásárolt egy sztereokamerát, amellyel Erdélytől Budapesten és Ausztria havas hegycsúcsain át az Adriáig sok különleges életképet, panorámafelvételt és képsorozatot készített. A magyar fotótörténet legnagyobb, 670 darabos, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó, háromdimenzióban rögzített pillanatait megőrző Schoch-hagyatékot a leszármazottak a Fortepanon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának adományozták. A sztereoképek nagy méretű installációban tekinthetők meg, amely az egykori Universum Világpanoráma nevű, moziszerű sztereonézőt idézi. A korabeli sztereokamera és -néző mellett a sztereolátás és -fotózás elvét is megismerhetik a látogatók, valamint megnézhetnek egy válogatást azokból a családi fotókból is, amelyek a Schoch Váci utcai lakása előtti körfolyosón készültek.

A több mint száz művet felvonultató kiállítás utolsó szekciója mai képekkel kiegészülve azt mutatja be, mennyit és milyen módon változott Budapest az első aranykorát követő 100 év alatt.

A tárlat november 15-től február 18-ig látogatható.

Fotók: Hegedüs Róbert / MTI