Eladhatók-e a műemlékek? Mint azt az OKM sajtóosztálya hétfőn írásban közölte, jóváhagyását Hiller István kulturális miniszter "csak abban az esetben adja meg, ha a műemléki érték fennmaradása és fenntarthatósága biztosítottnak látszik". A tárca ezért a műemléki védések előkészítéséért és a műemlékek nyilvántartásáért is felelős Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) keresi meg, mert a KÖH ismeri leginkább az adott épületeket, azok műemléki értékeit, és tudja meghatározni a szakmailag érvényesítendő szempontokat.
A minisztérium emlékeztetett: az MNV kérésében szereplő tíz kastély közül öt jelenleg a Műemlékek Nemzeti Gondoksága (MNG) vagyonkezelésében áll, ezért azt is vizsgálják, hogy az adott műemlékek fenntarthatósága milyen vagyonkezelési konstrukcióban biztosítható a legjobban. E tekintetben a tárca értékeli az MNG vonatkozó terveit, és azt igyekszik összevetni a vagyonkezelő elképzeléseivel. "Mivel azonban a tárgyi kérelemhez az MNV ilyet nem mellékelt, ennek a hiánynak a pótlására felszólítottuk" - közölte az OKM sajtóosztálya. Mint rámutattak, a vizsgálat időtartama a kért kiegészítő adatok beérkezésének is függvénye, így egyelőre nem lehet tudni, mikorra várható döntés.
A miniszternek lehetősége van a műemlék örökségi értékein alapuló kikötéseket tenni jóváhagyása megadásakor, de jóváhagyását akár meg is tagadhatja - emlékeztetett a tárca. Válaszában a minisztérium elismerte: "az érintett kastélyok köre is minden bizonnyal változhat, feltéve, ha az MNV eredeti megkeresésén változtatni kíván. Annyit az OKM részéről azonban már most megállapíthatunk, hogy nem látható az a rendszer, amelynek alapján a jelentős számú állami tulajdonban lévő, kvázi hasznosítatlan kastély közül ez és éppen ez a tíz műemlék került fel a listára, így ennek magyarázatát is kértük a vagyonkezelőtől" - írta a szaktárca sajtóosztálya.
A vizsgálat kapcsán az MTI utánaeredt: melyik épületekről van szó, és hol mit jelent a tervezett hasznosítás.
Dég, Soponya, Lovasberény, Iszkaszentgyörgy
Az MNV piaci hasznosítási koncepciójában négy Fejér megyei kastély szerepel; közülük kettő részben látogatható. Az iszkaszentgyörgyi önkormányzat a közelmúltban kérte a Pappenheim-kastély kezelői jogát - tudta meg az MTI Parajdi Cecília jegyzőtől.
Az épületegyüttes XX. század elején emelt neobarokk szárnyában működik a község nyolc osztályos általános iskolája, egy másik épületrészben pedig az oktatási intézmény tornaterme és a művelődési ház kapott helyet. A kastély egy részében alkalmanként kiállításokat tartanak. Az önkormányzat szerint az épület állagának megőrzése, illetve javítása érdekében fontos lenne, hogy gazdája legyen a gyönyörű kastélynak.
Részben látogatható az ország egyik legszebb klasszicista stílusú kastélya, a Pollack Mihály tervei alapján 1810- 1815 között emelt, 34 hektáros angolparkkal körülvett dégi Festetics-kastély. Az épületegyüttes földszintjén a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága finanszírozásában, mintegy 10 millió forintos költséggel rendbe hoztak, kiállításra alkalmassá tettek több termet, ahol tavaly az egykori birtokos család, a rezidencia és a hazai szabadkőművesség történetét bemutató tárlatot nyitottak. Megkezdték az elbozótosodott park fokozatos helyreállítását is.
Mint Alföldy Gábor, a dégi műemlékegyüttes létesítményfelelőse korábban elmondta, a kastély teljes helyreállítása mintegy 6,5 milliárd forintba kerülne. A kastélynak "kulturális közfunkciót" szántak, a melléképületekben szálláslehetőséggel, továbbá konferenciateremmel, étteremmel, kávézóval. Szabadkainé Petróczki Márta (független) polgármester szerint a falunak fontos lenne az építészeti örökség gyöngyszemének számító kastély felújítása, hasznosítása, azzal ugyanis munkalehetőséget is teremtenének az ott élőknek.
1999 - az addig ott működő gyermekváros megszüntetése - óta lakatlan a soponyai Zichy-kastély. Bár az épületet őrzik, félő, hogy a bezártságot előbb-utóbb állagának romlásával sínyli meg az 1771 és 1773 között emelt, majd a XIX. században Pollack Mihály tervei alapján átépített műemlék - vélekedik a község független polgármestere, Hollósi László, aki szerint szükség volna a mielőbbi hasznosításra, hiszen jelenleg csak az őrzés-védésre több millió forintot költ évente a műemléket fenntartó szervezet. A község azért is szeretné, ha értő, kezelő gazdája lenne az épületegyüttesnek, mert a hasznosítás munkahelyeket teremtene a foglalkoztatási lehetőségekben igencsak szegény vidéken.
A Fejér megyei kastélyok közül a "legszomorúbb" állapotban a lovasberényi Cziráky-kastély van. Az 1763-1767 között a mai arculatát elnyert, egykor gyönyörű díszparkkal körülvett épületegyüttes gyakorlatilag 1945 óta lakatlan. Egy ideig néhány helyiségében a helyi termelőszövetkezet irodái működtek, majd 1999-ben vagyonkezelési szerződés alapján a Cziráky Kastély Műemléki Alapítvány készített terveket a hasznosítására. Az akkori elképzelések szerint különleges szolgáltatásokat nyújtó, családias kastélyszállót, "gasztronómiai zarándokhelyet", természetgyógyászati központot rendeztek volna be, s otthonra találtak volna a kastélyban a kulturális és művészeti rendezvények is.
Az alapítvány elkészítette a felújításhoz szükséges tudományos dokumentációkat, s saját forrásból jelentős összeget költött a kápolna, illetve a kastély helyreállítására. A megkezdett munkát azonban családi és anyagi okok miatt néhány év múlva kénytelen volt abbahagyni. Azóta bár voltak érdeklődők, nem sikerült gazdát találni a hasznosításra. Az épületegyüttest őrzik, a környék rendben tartása pedig kimerül a park füvének időnkénti levágásában. Mint Schieder László (független) polgármester elmondta, a becslések szerint legalább 6-7 milliárd forintba kerülne a kastély helyreállítása, ahol a felújítás után a helybeliek számára munkalehetőséget teremtve, akár szállodát, szanatóriumot, vadászhotelt is be lehetne rendezni.
Acsa, Fertőrákos, Füzérradvány, Bajna, Tata
A barokk stílusú acsai műemlék kastélyt az enyészet fenyegeti, a tető beázik, a csatornákat ki kellene tisztítani a gyors romlás megállítására, amihez rögtön legalább 5 millió forintra lenne szükség - jelentette ki a Pest megyei falu polgármestere, Szekeres Rezső. Elmondta, hogy a jobb sorsra érdemes Prónay-kastély 1735-től épült fel 5 éven át, tornyok, boltívek adják meg a hangulatát, előtte pedig egy díszkút teszi teljessé a képet. A második világháborúban egy ideig hadikórházat rendeztek be a falai között. Jelenleg kihasználatlan, őrző-védő szolgálat vigyáz a megmaradt értékekre.
Az épület helyreállítása hozzávetőleg 1,5-2 milliárd forintba kerülne. Az elmúlt években jelentkeztek is befektetők - szociális otthon, konferenciaközpont, szálloda szerepelt az elképzelések között, de végül egyikből sem lett semmi, pedig a kastély "életre keltése" a polgármester szerint meghozhatná a kisközség számára is a felemelkedést. A falu sajátos helyzetben van: a gazdaságilag elmaradott Nógrád megye közelében fekszik, de közigazgatásilag a gazdagabb közép-magyarországi régióhoz tartozik, így kimarad a nagy fejlesztésekből.
A fertőrákosi püspöki palota, a győri püspökök XVIII. század derekán épült nyári rezidenciája az utóbbi években látogatható - mondta Palkovits János polgármester. A díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes védett műemlék tetőszerkezetét hozatta rendbe első lépésben a kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG), hogy a beázásoktól megóvják az értékeket, emellett tervezik a palota további felújítását. A püspöki palota sok viszontagságot élt meg az elmúlt évtizedekben: államosítását követően a téesz kapta meg, majd az iskola használta, a rendszerváltás előtt pedig egy vállalat akarta üdülővé átalakítani. A rendszerváltás után a katolikus egyház visszaigényelte, ám később a pénzbeli kártérítés mellett döntött; így került állami tulajdonba és az MNG kezelésébe.
Varga Kálmán, az MNG igazgatója közölte: az önkormányzattal közösen szándékoznak kimunkálni egy uniós projektet, amely megtartaná a palota közösségi-kulturális funkciójának elsődlegességét, de idegenforgalmi szolgáltatásokkal is bővítenék a kínálatot: kerékpáros turisták számára alakítanának ki megálló- és pihenőhelyet, a hátsó traktusban pedig szálláshelyeket terveznek.
Az elmúlt egy-másfél évtizedben több száz millió forintot fordított az állam a füzérradványi Károlyi-kastély állagának óvására, felújítására. A kastély kulturális rendezvényeknek, művészeti fesztiváloknak ad otthont, évente mintegy 22 ezren keresik fel, rekonstrukciója folyamatos. A helyiek szerint a Zemplén egyik gyöngyszemének tartott műemlék kiemelkedő idegenforgalmi látványosság, a turizmus, az idegenforgalom kitörési lehetőséget jelentene a vidéknek.
A mai kastély elődjét Réthey Péter építette a XVI. század végén. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta. A Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1860 és 1870 között, pompás termeiben azonban hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának több mint 100 hektáros parkja védett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja a kastéllyal együtt a 30-as évek végén Európa-szerte híres volt, utána feledésbe merült.
A Komárom-Esztergom megyei Bajnán található Sándor-Metternich-kastély tetőszerkezetét felújították, azonban az összesen csaknem 3 ezer négyzetméteres épület használatra nem alkalmas, mivel nincs közműhálózata, sem nyílászárói és padlózata. A bajnai kastély tetőfelújítására és statikai megerősítésére az utóbbi években közel 800 millió forintot költöttek, felújították a homlokzatot, azonban a kastélyból gombafertőzés miatt az összes faszerkezetet, így az ablakokat is eltávolították. A nyílásokat ideiglenesen befalazták, az épület nem látogatható. Az ingatlanhoz tízhektáros kastélypark tartozik.
A Sándor-Metternich-kastély az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélya volt, majd hadikórház, szükséglakás, gépállomás, téesz- és pártiroda működött falai között. A '70-es években a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vendégháznak tervezte helyreállítani a kastélyt, de pénz hiányában ez meghiúsult. A '80-as évek elején a bloomingtoni egyetem akart magyar-amerikai kutató- és diákközpontot létrehozni, de végül visszaléptek.
A tatai Esterházy-kastélyban a II. világháború után idegszanatóriumot rendeztek be, ez nem tett jóvátehetetlen károkat az épületben. Az 1990-es évek elején a kórház kiköltözött az épületből, a műemlékegyüttes a 2002-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésébe került. A kastélyban jelenleg felújítási, kutatási munkák folynak, közben nyitva áll a látogatók előtt. Az Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült. Esterházy Miklós a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként. A kastély több helyiségében eredeti állapotban megmaradtak a kandallók, a kályhák és a díszes gipszstukkók
A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró ún. bécsi vagy schönbrunni békét, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban, 1921 októberében pedig itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.
Gyula
Kihasználatlanul áll a gyulai várfürdő szomszédságában az egykor gyönyörű Almássy-kastély; a főépület teteje beomlott, az oldalszárnyat néhány éve szerkezetkészre felújították - mondta el a város polgármestere, Perjési Klára (MSZP). Kifejtette: egy három évvel ezelőtt készült hasznosítási tanulmányban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem javasolta az épülethez való hozzátoldást, ezzel együtt a szállodává alakítást, mert a kiemelten műemléki terület nincs régészetileg feltárva.
Ez akár több száz millió forintba is kerülhet, hisz a föld alatt többek között török fürdő és dzsámi is van. Ahhoz azonban, hogy ott szállodát alakítsanak ki az esetleges befektetők, újabb szárnyat kellene építeni. Ezért a tanulmány szerint kulturális és turisztikai hasznosítás valósulhatna meg. Exkluzív rendezvény- és kulturális központ lehetne a kastély. Négy lakosztályt eredeti állapotában állítanának helyre, emellett az oldalszárnyat vendéglátó vállalkozások vehetnék bérbe, ugyanis a városnak hiányzik azon része, ahol zenés esteket lehetne tartani. Erre tökéletes lenne a helyszín - tette hozzá. Az épületben egy nagy barokk konyha és színház is van, melyek berendezésére a KÖH ígéretet tett a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából. A tervek közt szerepelt korábban az is, hogy a várral összenyitják a kastélyt. A mostani épületegyüttes eredeti állapotba való helyrehozatala csaknem másfél milliárd forintba kerülne - tette hozzá a városvezető.
A várkerti Almássy-kastélyt 1725 körül Harruckern János kezdte építtetni barokk stílusban, majd többször bővítették. A kastélyt egy tűzvész után 1803-ban Wenckheim Ferenc építtette az újjá, ekkor kapta második tornyát és kupoláját, portikuszait és ekkor egységesítették a melléképületeket. A toronyhoz földszintes szárnyak csatlakoztak. Az Almássy család 1888-ban költözött ide, 1902-ben a szárnyépületekre is emeletet húztak. A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot.
A "sokat látott" épület számos esemény színtere volt, többek között itt "vendégeskedett" 1849-ben Damjanich János Anrep tábornok foglyaként, miután a kastély udvarán fegyverezték le a Világosnál kapitulált honvédtiszteket. Az 1850-es évektől a gyulai születésű Erkel Ferenc tartózkodott gyakran a kastélyban; a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt és a Brankovics című operát. 1861-ben pedig a szárnyait bontogató 17 éves Munkácsy rajzolgatott "festőinasként" a kastély földszintjén az ősök képeit restauráló Szamossy Elek festő mellett. A kastély kőépülete nem látogatható, de egykori Lovardája a Várfürdő része, és a fürdő parkjából jól megfigyelhetők egyes épületrészletek.
