Korniss Péter kamerája ritka betekintést nyújt Novák Ferenc Tata életébe

Képző

Novák Ferenc Tata márciusban lett volna 94 éves. Életéről, pályafutása meghatározó momentumairól számos írás jelent meg, egy most készülő kötet a régi barát, Szakonyi Károly szemszögéből tekinti át ezt a tartalmas és kalandos utat. A kötetet Korniss Péter fotográfiái gazdagítják, most ezekből válogattunk a szerző engedélyével.

Tata zenét gyűjt (1967) Fotó: Korniss Péter
Tata zenét gyűjt (1967)

A tánc szakrális műfaj, a legősibb színházi előadás volt a furcsa mozgású alakok sziluettje a tűz körül, a dobok, sípok hangjára, a ritmus bűvöletében. A népek táncaikban őrizték meg ezt az ősidőkből, és formálták a maguk nemzeti világa szerint. 

Korniss Edittel a próbateremben (1968). Fotó: Korniss Péter
Korniss Edittel a próbateremben (1968)

S ha átalakult is, szakralitása megmaradt a falusiak mulatságában éppen úgy, ahogy a folkloristák gyűjtései nyomán a városok színpadjain, a táncjátékokban és táncdrámákban. A tánc világnapján ezt a szakralitást ünnepeljük a néptánctól a baletten át a mozgásművészetig.

Tata gyüjtőuton Erdélyben (1972)
Tata gyűjtőúton Erdélyben (1972)

A néptáncművészet kiváló mestere, Novák Ferenc Tata tavaly augusztusban hagyott itt minket, márciusban lett volna kilencvennégy éves. Életműve nemzeti kincs. A Honvéd és a Bihari Táncegyüttesben alkotott koreográfiái, táncdrámái Európa- és Ázsia-szerte ismertté váltak.

Novák Ferenc Tata 1975-ben Fotó: Korniss Péter
Novák Ferenc Tata (1975)

Sikerei révén az Amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház művészeti vezetője lett, az ottani, vegyes nemzetiségű táncosaival is nagyszerű előadásokat hozott létre széki, erdélyi gyűjtéseinek színes tárházából.

Disznótor (1982) Fotó: Korniss Péter
Disznótor (1982)

Széknek, ennek a mezőségi székely falunak tánca, népművészete volt számára a tiszta forrás. A múlt század második felétől kezdve járt a községbe, ahová elkísérte Korniss Péter fotós, ő a kezdetektől hűséges képi krónikása volt Novák Ferencnek a Bihari Együttesben és erdélyi útjain egyaránt. 

Amsterdam Holland Táncszínház (1983) Fotó: Korniss Péter
Holland Táncszínház, Amszterdam (1983)

Tata (nem csak a hazai, de a holland táncosai is így szólították) eredeti néptáncgyűjtéseit úgy tekintette, ahogyan Kodály és Bartók a nép dalait és zenéjét, vagyis alapnak a művészi formáláshoz.

Antigoné (1983) Fotó: Korniss Péter
Antigoné (1983)
Honvéd próbán, Tata kedvenc portréja (2005)  Fotó: Korniss Péter
Honvéd-próbán, Tata kedvenc portréja (2005)
Novák Ferenc Tata és a Bihari János Táncegyüttes (2022) Fotó: Korniss Péter
Novák Ferenc Tata és a Bihari János Táncegyüttes (2022)
Biharisok Tatánál: Flaisz László, Jakab Béla, KP, Stoller Huba, Lelkes Lajos, Székely Tibi (2024) Fotó: Korniss Péter
Biharisok Tatánál: Flaisz László, Jakab Béla, KP, Stoller Huba, Lelkes Lajos, Székely Tibi (2024) Fotó: Korniss Péter

Kitűnő dramaturgiai érzékkel és fantáziával létrehozott táncdrámái, mint a Forrószegiek, ez a széki Rómeó és Júlia-téma, a Kőműves Kelemen, ami alapja lett a Pesti Színház későbbi produkciójának, az István, a király  ősbemutatója a Király-dombon, a játékos Lúdas Matyi, az Ivo Andrić meséjére komponált Aska és a farkas, hogy csak ezt a néhányat említsem a sok-sok remeklés közül, amit fél évszázad alatt létrehozott, egy gazdag életmű kiragadott példái. 

60-as évek – Készülnek a ruhák a fellépésre Fotó: Korniss Péter
60-as évek – készülnek a ruhák a fellépésre
70-es évek – Leánytánc Fotó: Korniss Péter
70-es évek – leánytánc
70-es évek – Bihari Széki tánc négyes Fotó: Korniss Péter
70-es évek – Bihari széki tánc négyes

De Tata életműve a táncosok nevelése is. Az együttesekben végzett pedagógiai munka, amelynek egyik jellemzője volt, hogy táncosainak nemcsak szakmai képzését tartotta fontosnak, de egyetemi  tanulmányaikra, egzisztenciális helyzetükre is örökös gondja volt.

70-es évek – Kőműves Kelemen Beliczai Árpád, Stoller Antal Fotó: Korniss Péter
70-es évek – Kőműves Kelemen – Beliczai Árpád, Stoller Antal
70-es évek – Aska és a farkas. Szóló: Korniss Edit és Pátkai László Fotó: Korniss Péter
70-es évek – Aska és a farkas. Szóló: Korniss Edit és Pátkai László

Erdélyből és a családi köréből hozott szellemisége határozta meg kapcsolatait, az embert tekintette, nem a rangot, egyformán beszélt az „utcáról mentett” táncossal és miniszterrel, vagy – alkalomadtán – Habsburg Ottóval.

Internatiomal Folkloristisch Danstheater Amsterdam Szóló: Molnár Jenő (1983)  Fotó: Korniss Péter
Internationaal Folkloristisch Danstheater Amsterdam. Szóló: Molnár Jenő (1983)
Magyar Elektra - Címszerepben Rémi Tünde Honvéd együttes (1984) Fotó: Korniss Péter
Magyar Elektra – címszerepben Rémi Tünde, Honvéd együttes (1984)
90-es évek – Egri csillagok Fotó: Korniss Péter
90-es évek – Egri csillagok
Antigoné – Címszerepben Horváth Zsófia Honvéd Táncszínház (1991)
Antigoné – Címszerepben Horváth Zsófia, Honvéd Táncszínház (1991)
Mozgásőrületek  Honvéd Táncszínház (2005) Fotó: Korniss Péter
Mozgásőrületek – Honvéd Táncszínház (2005)

Az a széki világ, ahová Korniss Péter barátjával látogatott, s ahol rokoni szeretettel fogadták őket, az évtizedek során sokat változott. A régi szokások, népviselet, a falu képe ott van Korniss fotóin, és ott van a váltás is. Tata a táncok és dalok, zenék gyűjtésével és művészetté formálásával, Korniss a pillanatok képi rögzítésével felbecsülhetetlen munkát végzett. A nemzet szellemi kincstárát gazdagították. Őszre Novák Tata pályafutását történetekben bemutató, Korniss Péter fotóival gazdagított könyv készül, amely a Magyar Művészeti Akadémia Kiadónál jelenik meg.

A tánc világnapjához kapcsolódó cikkeink itt érhetők el.