(MTI) Kőrösi Csoma, aki az első tibeti?angol szótár megalkotójaként írta be magát az egyetemes tudomány történetébe, egy kicsiny székely faluból indult, református teológiai képzésben részesült, és keleti utazásának az volt az eredeti célja, hogy fellelje a magyarok ázsiai kulturális gyökereit.
Bangha Imre professzor ? aki oxfordi ténykedése mellett egyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Kőrösi Csoma Sándor intézetének a vezetője is ? vetítéssel egybekötött előadásában egyebek közt kiemelte: a tudós magyar utazót egyesek a brit korona hatalmi érdekeinek kiszolgálójaként láttatták, a valóság azonban az, hogy a tudományos megismerés iránti elkötelezettsége miatt Kőrösi Csoma Sándornak korántsem volt folyamatosan felhőtlen a viszonya a britekkel, annak ellenére sem, hogy időnként ők látták el pénzzel.
Az előadó kitért arra is: ma már természetesen sokkal korszerűbb kiadványok szolgálják a tibeti kultúra megismerését, ám Kőrösi Csoma fektette le a tibetológia alapjait. Tibeti?angol szótárának megjelenése után nem sokkal megjelent annak fordításaként a tibeti?német, sőt a tibeti?orosz szótár is.
Magának az eredeti szótárnak a borítóján egyébként a szerző azon öntudatos közlése is olvasható, hogy a mű "Alexander Csoma de Kőrös erdélyi székely-magyar" ember munkája. Kőrösi Csoma feltüntette azt is, hogy a szótár összeállításában "Bandé Sangs-Rgyas Phun-Tshogs, zangkári tanult láma" volt a segítségére. Bangha Imre szerint ez azért fontos közlés, mert abban az időben az európaiak számára már az is újdonságnak számított, hogy a saját kultúrkörükön kívül eső világban is egyáltalában létezik módszeres tanulás, és a lámák igenis tanult emberek.
Kőrösi Csoma egyébként több egyéb nyelven nagyrészt úgy tökéletesítette a tudását, hogy beszerezte a Bibliát az adott nyelven, és mivel a szent könyvet alaposan ismerte, a Biblia alapján tanulmányozott nyelvben is el tudott mélyülni.
