Körözési lista és remekművek
A Magyar Nemzeti Galéria soron következő, április 3-án nyíló kiállítása szervesen illeszkedik az intézmény évtizedek óta szerveződő tradíciójába: Mednyánszky, Vaszary, Rippl-Rónai után most Derkovits Gyula művészetének, életének akkurátus bemutatására vállalkoztak a galéria munkatársai. A kiállítás tíz évig készült és a kurátorok azt a célt tűzték ki, hogy mind tematikus, mind kronologikus válogatást hoznak létre: a sztereotípiák helyett a kora művészetében jártas, a tradíciókra reflektáló festő munkásságát állították fókuszba ? mondta el Gergely Mariann, főmuzeológus a tárlatot bemutató sajtóbejáráson.
Derkovits Gyula születésének 120. évfordulóját idén ünnepeljük. Az asztalos inas családból származó, autodidakta művész az első világháborúban katonának állt, ahol egy sebesülés következtében lebénult a bal keze ? ez az élménye, és a háború okozta borzalmak egész életén végigkísérték. Művészetét mindig áthatotta a baloldaliság eszméje, képeinek témaválasztásában is sokszor visszaköszönt ez az ideológiai elkötelezettség. Jelentőségét már a kortárs kritikusok, gyűjtők és a múzeumi szakértők is felismerték, de művészi megítélését viták övezték: hol stílusa, hol festői kvalitása, hol politikai állásfoglalása miatt marasztalták el.
Az unikális, a festő életművét magyar és nemzetközi kontextusban tárgyaló kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria két szintjén rendezték be. A földszinten a festő emberi oldala elevenedik meg: a festőpalettája, az ecsete, a házassági és a születési anyakönyvi kivonata mellett láthatóak a festőt és családját ábrázoló fotográfiák. Ugyanitt kerülnek bemutatásra a nevét viselő épületek fotódokumentumai, az általa készített szobrok, a kiállításait a világban beharangozó plakátok, és még a róla készült filmeket (egyiket Jancsó Miklós rendezésében) is megtekinthetik a földszint egyik mini mozitermévé avanzsált sarkában. Külön érdekesség, hogy a festő számos emblematikus képéről nincs tudomása a művészettörténészeknek. A kiállításon ennek enyhítésére nyilvánosságra hoztak egy ?körözési listát?, amelyen láthatóak azok a festmények (pl. Lovasok, Hegedülő halál), amelyek jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak.
A galéria első emeletén az egy híján 200 képet számláló Derkovits-életmű és a festő munkásságával kapcsolatba hozható magyar és nemzetközi festőművészek, fotósok műalkotásait tekinthetik meg az ideérkezők. Az első teremben a festő Halas csendélete (1929) mellett Péchy József fotográfus hasonló kompozíciót használó munkája helyezkedik el. Bakos Katalin, a kiállítás kurátora elmondta: a két mű egymás mellé állítása jól példázza Derkovits alkotói habitusát, hiszen azt az egész életművön átívelő hatást bizonyítja, amely a festő munkáira más művészetek felől érkezett. A kiállítás 5 fejezetre osztható: a kurátorok az elégia, a dráma, a szatíra, az esszé és a himnusz hívószavai összegzik azt a szuggesztív tartalmat, amely Derkovits műveit és az inspirációt, hatást mutató más alkotók munkáit összekötik. A tárlaton megtekinhető az ikonikus Dózsa György-sorozat, a fiatalkori főműve, a Halottsiratás, vagy az ikonikus Utolsó vacsora című festménye is.
Az unikális tárlat július 27-éig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria épületében.