 |
Öt évre nyerte el a Néprajzi Múzeum igazgatói posztját. A pályázatában megfogalmazott tervek, feladatok közül melyre tekint úgy, mint az elkövetkező időszak legnagyobb kihívása?
A számos rám váró feladat közül a legfontosabbnak az új múzeumi negyed kiépítésében való közreműködést tartom, azaz a Néprajzi Múzeum helyének kialakítását. Pontosan az ötéves ciklus végére, 2018-ra tervezzük az új épület megvalósulását. Mivel ennek létrejötte komplex folyamat, alapos előkészítő tevékenység szükséges hozzá mind szakmai szempontból ? például a gyűjtemények állapotának feltérképezésével ?, mind tervezési, logisztikai oldalról szemlélve. Tulajdonképpen a Múzeumi Ligettel járó átalakítás feladata inspirált arra, hogy megpályázzam az igazgatói széket. A néprajzi muzeológiában ennél izgalmasabb, érdekesebb és nagyobb feladatot, mint az új Néprajzi Múzeum kialakításában részt venni, irányítóként működni, nem tudok elképzelni.
A Múzeumi Ligetbe való költözéssel párhuzamosan milyen terveket kíván mindenképp megvalósítani?
Amíg ez a változás végbemegy, addig a legfőbb célom erősíteni, pozícionálni a Néprajzi Múzeum státuszát. Nemcsak a nemzeti kulturális örökség őrzését és bemutatását tekintem feladatunknak, hanem azt is, hogy problémaérzékeny, nyitott, társadalmi hatékonyságot szem előtt tartó intézményként működjünk. Korábban is voltak a jelenkorkutatáshoz kapcsolódó kiállításaink, amelyeket nemcsak megtartani, de folytatni is szeretnénk a jövőben. Ide tartozik például a MADOK-program, ami egy országos változásvizsgálat, a XX. század végén és XXI. század elején zajlott folyamatokat dokumentálja és kutatja. Ezek kiegészülnek a saját gyűjtemény feltárására épülő tárlatokkal: nagy lehetőség az intézmény számára, hogy megtalálható benne egy nagyon gazdag magyar vonatkozású anyag, valamint egy hasonlóan sokszínű nemzetközi néprajzi gyűjtemény.
Több helyen említette, hogy a Múzeumi Ligetbe való költözés alatt mindenképp biztosítani akarja az intézmény zavartalan működését. Milyen módon tudják megoldani, hogy a Néprajzi Múzeum ez idő alatt is elérhető legyen?
Külföldön találunk rá példát, hogy a költözés miatt több évre bezárnak egyes múzeumok. A Néprajzi Múzeum esetében ez nem történik meg: veszélyes lenne, a háttérbe vonulással elveszne az érdeklődés az intézmény iránt. A legfőbb cél ennek kapcsán, hogy minél rövidebb legyen az időszak, amikor a régi épület már nem, az új pedig még nem áll rendelkezésre. Ez idő alatt nagyobb hangsúlyt fektetünk az interneten megtalálható gyűjteményre, illetve vándorkiállításokkal, külső helyszínen szervezett rendezvényekkel pótoljuk az állandó kiállítóterünk hiányát.
Öt épületben él majd hat múzeum és kulturális intézmény: a Néprajzi Múzeum mellett a Magyar Fotográfiai Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Magyar Építészeti Múzeum. A jövőben várható közelség szorosabb együttműködésre ösztönzi az intézmények vezetőit?
A Múzeumi Liget bizonyára elhozza a szorosabb együttműködés lehetőségét, de addig is tervezem erősíteni a Néprajzi Múzeum kapcsolati rendszerét. Nemcsak a társmúzeumokkal, hanem például a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézetével is gondolkodunk közös programokon. Emellett feltett szándékom az oktatás különböző szintjeivel kapcsolatba lépni. A napokban jeleztük az együttműködési megállapodás szándékát például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetével. Meg kell adni a lehetőséget, hogy az egyetemeken tanult elméleti ismereteket a múzeumban kipróbálhassák a hallgatók, akár egy laboratóriumban. Nem kizárólag néprajz szakosok számára hasznos az intézményünk: a kommunikáció, a művészettörténet képzésben résztvevők, vagy a restaurátor szakosok szintén sokat tanulhatnak itt.
A Fölszállott a páva című vetélkedő sikere is mutatta, hogy az emberek fogékonyak a hagyományok, a népi kultúra iránt. Míg a zene, a tánc tekintetében talán egyszerűbb megfogni a fiatalokat, a népművészet terén milyen lehetőségeket lát erre?
A fiatalok bevonását segítheti a közoktatási intézményekkel való kapcsolatfelvétel: tervezünk például további múzeumpedagógia foglalkozásokat, nemcsak a legkisebbeknek, hanem kamaszok számára is. Emellett a modern múzeumi bemutatásoknak ma már alapja a vizuális élmény megerősítése: a Néprajzi Múzeumban értékes, jól feldolgozott film- és fotógyűjtemény segíti a minél sokszínűbb kiállítások kialakítását. Utóbbiból csaknem harmincezer fotó online is elérhető, emellett hatvanezer tárgyi emlék is megtalálható a virtuális gyűjteményben, ami jelen pillanatban az ország legnagyobb internetes múzeumi kiállítótere. Az idelátogatók tánccal és zenével is találkozhatnak a múzeum falai között, hiszen gazdag zenei gyűjteménnyel rendelkezünk.
Bizonyára él Önben a 2018-as, megnyitás előtt álló Néprajzi Múzeum képe. Milyennek látja a megújult intézmény arculatát, a következő öt év munkájának eredményét?
A múzeumépítészet az utóbbi években az egész világon hatalmasat fejlődött, ennek során pedig egyre több meglepő, hatásos épület született, amely már külsőre vonzó, érdekes a látogatók számára. Várhatóan az új múzeumi negyedben is érvényesülni fog ez a szemléltet, így reményeim szerint egy emblematikus, a XXI. századi Magyarországhoz méltó épület ad majd helyet az intézménynek. A belső tartalom tekintetében pedig a legkorszerűbb hazai és nemzetközi megoldások alkalmazásával tervezzük vonzóvá, látogatóbaráttá tenni a helyet, és megszólítani a különböző korosztályokat. A múzeumtechnika, a bemutatási megoldások rendkívül gyorsan változnak, ezért elképzelhetetlen, hogy öt év múlva a kiállítás csupán tárgyak kihelyezését jelentse egy tárlóban.Ezzel együtt meg kell őriznünk azt az értéket, amellyel a múzeum többet ad a virtuális kiállítótérnél: a hiteles, valódi tárgyi emlékekkel való találkozás élményét.
(Forrás: Kultúra.hu)
(Fotó:jogilexikon.hu)
