Mit jelentenek manapság a klasszikus művészeti műfajok a kortárs fotográfusok számára? Mennyire vannak jelen az alkotói folyamatok során az ismert előképek? A művészi attitűdökben, reflexiókban mennyire érhetők tetten a több évszázados művészeti és másfél évszázados fotográfiai hagyományok, életművek? Ezek a felvetések voltak a kiindulási pontjai annak a kiállítássorozatnak, amely a klasszikus műfajok kortárs fotográfiai jelenlétének vizsgálatát tűzte ki célul.
Talán a legizgalmasabb vállalkozás a párhuzamok, kapcsolatok, mélyáramok feltárása és megmutatása a magyar fotográfiában: ahogyan a kortárs alkotók a klasszikus műfajokra reflektálva folytatják a történeti hagyományokat, vagy éppen szembefordulva a tradíciókkal teljesen új válaszokat keresve. Mindkét kortárs gesztusban – akár folytatás, akár meghaladás – tetten érhetők az elevenen ható vagy rejtőző mélyáramok.
Ha erről nem veszünk tudomást, különösnek tűnhet a hazai közeg kortárs fotográfusait és munkásságukat a klasszikus művészettörténeti műfajok és elődeik munkássága mentén vizsgálni. Pedig korántsem az. Most, a MODEM kiállításán – teljesen újragondolva és válogatva a műveket – fókuszáltan és komplexen vizsgálhatjuk e mélyáramokat a klasszikus és kortárs magyar fotográfusok munkáin keresztül.
A Mélyáramok kiállítás fontos szekciója a Szőllősi-Nagy–Nemes Gyűjteményből a hagyományos műfajok mentén válogatott képanyag. Ez a ma már klasszikusnak számító nagy alkotókat megidézve mutatja meg a tetten érhető hatásokat.
Fotók: Czeglédi Zsolt
