000_D32E4NR.jpg

Kortárs művészeti fellegvár nyílt a Szajna egykori autógyári szigetén

A francia főváros délnyugati kapujában, a Szajna ikonikus Île Seguin-szigetén nyitotta meg kapuit Párizs legújabb kortárs művészeti központja, a Le Large. A több évtizedes ipari múlttal és elhúzódó városrendezési kísérletekkel terhelt egykori gyártelep mostantól nem luxusalapítványként, hanem a nagyközönség számára széles körben hozzáférhető térként várja a látogatókat.

Új korszak a Renault egykori birodalmában

A Boulogne-Billancourt partjainál fekvő Seguin-sziget neve a huszadik század során egyet jelentett a francia iparral, tudniillik 1919 és 1992 között itt működött a Renault gépkocsigyár központi üzeme. Az üzemcsarnokok bezárása után Hauts-de-Seine megye vezetése elhatározta, hogy kulturális desztinációvá alakítja a területet, az oda vezető utat azonban számos buktató nehezítette. A milliárdos műgyűjtő, François Pinault múzeumtervét a bürokratikus akadályok hiúsították meg (ő végül a belvárosi Bourse de Commerce épületében valósította meg álmát), míg a svájci műkereskedő, Yves Bouvier által tervezett R4 művészváros még az alapkőletétel előtt elvérzett.

A kitartó ingatlanfejlesztő, Laurent Dumas és az Emerige csoport által életre hívott Pointe des Arts projekt révén azonban a sziget most végre beteljesíti kulturális hivatását. A 450 millió eurós beruházás részeként megvalósult, mintegy 2500 négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező Le Large épülete a Pritzker-díjas spanyol RCR Arquitectes építésziroda és a párizsi CALQ tervei alapján készült. A hatemeletes, ék alakú tömb rusztikus corten acélból, rézszínű alumíniumpikkelyekből és hatalmas üvegfelületekből építkezik, amelyek egyszerre idézik a hajdani kohászatot és a legkorszerűbb építészeti nyelvezetet.

Az intézmény nem egyetlen állandó gyűjteményt hivatott reprezentálni, hanem kifejezetten a Franciaországban élő és alkotó kortárs művészek támogatását, valamint a széles körű társadalmi bevonást tekinti küldetésének.

Ezt bizonyítja, hogy a terek mintegy 40 százaléka díjtalanul látogatható, a 26 év alatti fiatalok számára pedig a belépés ingyenes.

A Renault a művészetben

Az intézmény igazgatója, Paula Aisemberg olyan dinamikus kiállítási rendszert álmodott meg, amelyben a látogató már a belépés pillanatában közvetlen kapcsolatba kerül a művészettel. A nyitókiállítást a 2022-es Velencei Biennále elismert főkurátora, Cecilia Alemani rendezte meg. Az Imaginary Engine (Moteur Imaginaire) címet viselő tárlat 2027. március 7-ig tekinthető meg, és 23 ország 55 művészének több mint száz alkotását vonultatja fel – köztük 17 kifejezetten erre az alkalomra rendelt új művet.

A tárlat gerincét a Renault történelmi művészeti alapja (Fonds Renault pour l'Art et la Culture) adja. A gyár az 1960-as évek végén úttörő kísérletbe kezdett, meghívta üzemeibe a kor avantgárd alkotóit, hogy a munkásokkal és a gépekkel közvetlen kapcsolatba lépve hozzanak létre új műveket.

A Le Large mostani nyitóanyaga ezt a párbeszédet éleszti újjá, egymás mellé állítva a huszadik századi mestermunkákat a legfrissebb reflexiókkal.

A katalán RCR Arquitectes és a francia CALQ Architecture építészirodák által létrehozott, újonnan megnyitott Le Large kortárs művészeti központ épülete a Párizs elővárosában. Fotó: Mehdi FEDOUACH / AFP
A katalán RCR Arquitectes és a francia CALQ Architecture építészirodák által létrehozott, újonnan megnyitott Le Large kortárs művészeti központ épülete a Párizs elővárosában. Fotó: Mehdi FEDOUACH/AFP

Munkástörténelem

Cecilia Alemani kurátor öt tematikus fejezeten keresztül vizsgálja az ember és a gép viszonyát, a gyári munka valóságát és a társadalmi mozgalmakat.

A felkért kortárs alkotók közül Clément Cogitore egy megrázó filmalkotásban idézi fel az 1947-es nagy Renault-sztrájkot, ahol egy nőt látunk kötni a leállított futószalag mellett. Giulia Andreani festményei a gyárban az 1970-es években szerveződött Groupe Femmes nőjogi küzdelmeit állítják középpontba, emlékeztetve arra, hogy az ipari modernizáció mögött valódi emberi sorsok és politikai küzdelmek álltak. Romuald Jandolo Estafard című műve szintén a gyári mikrokozmosz személyes emlékeit bontja ki.

A Grand Paris

A Le Large megnyitása fontos mérföldkő a metropolisz átfogó, 2050-ig tartó, Grand Paris nevet viselő fejlesztési programjában. A projekt célja, hogy a belváros túlterheltségét enyhítve a külső kerületeket és elővárosokat is önálló kulturális célponttá tegye.

Címlapfotó: Bianca Bondi dél-afrikai és olasz művész Analog Pits, 2026 című installációja a nemrég megnyitott Le Large kortárs művészeti központban. Fotó: Mehdi FEDOUACH/AFP