Az április 21-ei megnyitót egy sajtóbejárás előzte meg, amelyen Sára Ernő és Scherer József kurátorok vezették körbe a sajtó képviselőit és mutatták be ezt a rendkívül sokszínű és monumentális tárlatot. Olyan művészeti alkotásokat kívántak elérhetővé tenni, amelyekkel mindennap együtt élünk, a hétköznapjaink részei, így természetesnek vesszük őket, miközben eszünkbe sem jut, milyen gondos és precíz tervezés eredménye egy-egy ruha, ékszer, táska vagy egy villamosmegálló, egy bélyeg, egy bankkártya és még sorolhatnánk példaként a kiállított tárgyakat.
A Szalonon nyolc iparművészeti és tervezőművészeti szakterület mutatkozik be, ezeknek a területeknek a még meg nem valósult ötleteit, illetve az elmúlt tíz évben már kivitelezett terveit tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat rendkívül monumentális, a kurátorok igyekeztek kihasználni a Műcsarnok belső architektúráját is mind a tizenegy kiállítótérrel.
A legelső teremben olyan művészek kaptak helyet, akik már a szakmájukban elérték, amit lehetett ? ahogyan Sára Ernő fogalmazott: ?megsüvegelendők?. Mellettük jelennek meg azok a fiatal alkotók, akik nemrég kezdték a pályájukat, de már bizonyították tehetségüket. Az ezt követő kisseb helyiségben könyvek, brosúrák és minden megjelenik, ami a nyomtatott világhoz kapcsolódik, így cégemblémák, plakátok, kiadványok, bélyegek is megtekinthetők ? sőt helyet kapott egy olyan bélyeg is, amely Swarovski-kövekkel van díszítve ? és balatoni pénzeket is láthatnak, melyek turisztikai látványosságnak számítanak.
A következő nagyobb teremben helyet kaptak divatos estélyik, ékszerek, egyedi tervezésű órák, táskák. A használati tárgyak mellett pedig megjelennek a plakátok, a rajzfilmek ? így Piszkos Fred és Fülig Jimi története is ? sőt még egy egyedi tervezésű versenyautó is megtekinthető, amely egy motor és egy autó karbonszálas keverékének tűnhet a laikus szemlélő számára. Rengetek használati tárgyat állítottak ki, de olyan apróságok is láthatók, mint a bukósiska alatt kényelmesen viselhető napszemüveg. De olyan, a jövőre nézve hasznos tárgyak terveit is kiállították, melyek környezetbarát technológiával készültek, sőt túraruha és egyedi tervezésű váza is helyet kapott a tárlatban.
Ennek a sokszínűségnek az oka lehet többek között az, hogy a legutóbbi ipar- és tervezőművészti kiállítás a kétezres években volt. Tehát tizenhét éve nem került előtérbe ez a művészeti ág, a hosszú idő alatt pedig nagyon sok kiállításra érdemes alkotás torlódott fel. A Műcsarnok programjába illesztett Nemzeti Szalon mostantól ötévente az ipar- és tervezőművészetnek nyújt helyet sorban váltakozva a többi vizuális művészettel.
A tárlat két nagyobb területre bontható: az egyik azoknak a mestereknek és tanároknak állít emléket ? és tiszteleg előttük ?, akiknek munkája meghatározó volt egy-egy műfaj fejlődése szempontjából. A másik terület az értékmentés, vagyis a restaurálás folyamatát mutatja be az iparművészet tárgykörére korlátozódva.
A kiállított művek begyűjtése már novemberben elkezdődött, és kétféle képen választották ki a bemutatott alkotókat és azok munkáit. Egyrészről a Műcsarnok felhívást intézett minden 21. életévét betöltött művészhez terveik bemutatására. A beérkezett alkotások számára létrehoztak egy adatbázist, a Tár.hely 2.0-t, ide kellett beküldeniük a pályázóknak az elmúlt tíz év megvalósult terveit ? minden művész tíz alkotással nevezhetett. Másrészt ezzel párhuzamosan a kurátorok egy névsort állítottak össze, mely a szakterületek kiválóságait és az eddigi munkájuk alapján elismert fiatalokat tartalmazza: ezek az alkotók a kurátoroktól személyes meghívást kaptak, sok esetben konkrét munkával.
?Mindenki szeretné magát megmutatni, ezért igyekeztünk minél több alkotónak teret biztosítani. Így a kiállítótérben több mint 420 művész alkotása van jelen, a virtuális kiállításban pedig még 270 alkotó kapott helyet? ? mondta el Sára Ernő, a kiállítás egyik kurátora.
A Körülöttünk. Nemzeti Szalon 2017 című tárlat rendkívüli sokszínűségével segít a látogatónak áttekinteni az ipar- és tervezőművészet csaknem húsz évének alkotásait, és megmutatja azt is, ma merre tart ez a művészeti ág. Azoknak a művészeknek a munkái, akik nem szerepelnek a kiállításon, a Szalon időtartama alatt digitális felületen láthatók, illetve megjelenik egy katalógus is, melybe az összes tervező munkája bekerül.
Fischer Viktória
Fotó: Csákvári Zsigmond
