Kovács András művészettörténész kapta a Granasztói György-díjat

Egyéb

Rómer Flóris-terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében címmel tartotta éves konferenciáját a Teleki László Alapítvány Budapesten április 20-án. Itt adták át a magyar épített örökség megóvásában kiemelkedő érdemeket szerző szakemberek elismerésére létrehozott Granasztói György-díjat is.

A főként a határon túli magyar épített örökség megóvásával foglalkozó, emellett az anyaországi népi építészet védelmére létrejött Népi Építészeti Programot szervező alapítvány rendezvényén magyarországi és külhoni magyar műemlékvédelmi szakemberek hallhattak előadásokat és cserélhettek eszmét. Szó esett többek között szlovákiai Borsiban található Rákóczi-kastély (II. Rákóczi Ferenc szülőháza) felújításáról és fenntartható működtetéséről, az erdélyi Keresden található Bethlen-kastély történeti kutatásáról és a kastélyban megvalósuló kiállítás koncepciójáról, kárpátaljai templomok állapotfelméréséről, a magyarvistai református templomban fellelt, művészettörténeti szenzációnak számító faszerkezetről.

A konferencián adták át a Kárpát-medencei magyar épített örökség megóvásában kiemelkedő érdemeket szerző szakemberek elismerésére létrehozott Granasztói György-díjat (a 2016-ban elhunyt Granasztói György a Teleki László Alapítvány kuratóriumi elnöke volt). A Dr. Vukoszávlyev Zorán, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára által átnyújtott díjat ebben az évben Kovács András művészettörténész kapta az erdélyi műemlékek megmentésében végzett felbecsülhetetlen értékű munkájáért.

A konferencián bemutatták Mihály Ferenc és Szász Erzsébet Míves famunkák Erdélyben című kötetét, és megnyitották Mudrák Attila Üzenet a végekről című, a Rómer Flóris-terv keretében a Kárpát-medencében megújult műemlékeket bemutató fényképkiállítását.

Az idei díjazottról

Kovács András 1946-ban született Marosvásárhelyen. Kutatásainak tárgya az erdélyi reneszánsz, Erdély közép- és kora újkori, ezen belül a 17. század első felének művészete. 1990 után kiemelt szerepet játszott az erdélyi magyar műemlékek megmentési törekvéseiben: levéltári és falkutatásai alapján tanulmányokat készített az egyes műemlékek restaurálási tervének előkészítésére. Ezek között található az alvinci Martinuzzi-Bethlen-kastély, az almakeréki Apafi-udvarház, az árkosi unitárius templomerőd, a besztercei Szent Miklós-templom és evangélikus plébánia, a bonchidai Bánffy-kastély, a dévai ferences kolostor, a nagyenyedi református templomvár, a gyulafehérvári római katolikus érseki palota és Apor-ház, a kolozsvári Wolphard-Kakas-ház, a volt minorita templom, a marosillyei Bornemissza-kastély, a nagyváradi vár és egykori fejedelmi palota, a szásztörpényi volt evangélikus templom. Részt vett körülbelül 130 erdélyi szász település településtörténeti és műemléki felmérésében.

Fotók forrása: Teleki László Alapítvány