A Soproni Petőfi Színház és a Soproni Balett ezúttal egy országosan is egyedülálló darabot mutat be: magyarságunk eredettörténetét, az Álmos legendáját viszik színre április 16-án. A táncmű 12 tételének dalait Szarka Gyula, a Ghymes együttes alapítója álmodta meg, aki az alkotói munkáról és a történet szépségéről mesélt.
Hogyan fogadta, amikor felkérték: Ön szerezze az Álmos legendája című darab zenéjét? Mikor találták meg az ötlettel?
Az ötlettel Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója keresett fel két évvel ezelőtt. Részemről egy éve kezdődött meg igazán az intenzív munka, amikor kézhez kaptam a forgatókönyvet. Ezt követte a stúdiózás, miközben mindig eszembe jutottak újabb és újabb gondolatok, dallamok, amelyeket feljegyeztem, majd kidolgoztam és beleépítettem őket a művekbe. A zenei anyagot 2015 nyarára kellett összeállítanom, hogy a rendező és a koreográfus tudjon vele dolgozni.
Milyen alapvető támpontokat adtak, illetve mennyire kapott szabadságot a dalszerzés során?
Nagyobbat kaptam, mint amekkorára gondoltam, valóban támpontokat adtak csak. A mű 12 tételből áll, ehhez kellett nekem is igazodnom, minden tételt egy mondat kísért, hogy mit gondol erről a rendező, másban nem is kötötték meg a kezem. Szerintem ez szerencsésen alakult, nem jó, ha túlságosan kötött a forma, de az sem, ha túl laza. Pont elég információt kaptam ahhoz, hogy elindulhasson az alkotómunka.
Mennyire tudott azonosulni a történettel?
Gyönyörű történetet dolgozhattam fel, a közös őstörténetünket, népünk bölcsőjét. Minden nemzet keresi a gyökereit, mindannyiunkat foglalkoztat, honnan származunk. Mindig is csodáltam Emese történetét, aki megszüli Álmost, és az ő méhéből származnak jövendő királyaink, fejedelmeink. Álmos egyesíti a törzseket, és ebből alakul ki a magyar nemzet. A turulmadár legendája is nagyon érdekes, amelyet évszázadokon keresztül örökítünk át egymásnak. A munka közben beszélgettem ismerősökkel is a témáról, és meglepedten tapasztaltam, hogy sokan nem is tudják, miről szól Álmos legendája. Szerintem érdemes lenne ezzel többet foglalkozni, hogy továbbra is megmaradjon a köztudatban. Jó, ha tudjuk, hogy a gyermekünknek miért adunk Álmos nevet, és nem mondjuk Rodriguezt. Sokféle hipotézis, vélemény kering a legenda körül, hogyan is kéne ezt értelmeznünk.
Az alkotás során mennyire vette figyelembe a különböző nézőpontokat?
Abszolút irodalmi szinten kezeltem a szöveget, amely Szálinger Balázs munkáját dicséri. Amikor megszületik egy nemzet, párhuzamosan létrejön vele az irodalma is. Innen táplálkoznak a jövő tehetségei is, Balassi Bálinttól kezdve, Petőfi Sándoron át, kortárs íróink és költőink is. Biztos vagyok benne, hogy a legendának történelmi alapjai vannak, az, hogy mennyi ebben a fikció, már részletkérdés. Én csak a mesével foglalkoztam, hogy egy kicsit közelebb hozzuk eredettörténetünket napjaink emberéhez.
Milyen volt az együttműködés Demcsák Ottó rendező-koreográfussal?
Többször is dolgoztam már vele. A Soproni Balettet néhány éve alapította, kedves, fiatal társaság. A balett nyelve nagyon üdítő jelenség, a néptánc világához képest ez nekem új, izgalmas forma volt. Mások a kifejezőeszközök, a gesztusok. Most először akadt alkalmam balett-társulatnak zenét írni. A zene és a tánc is eszköz, az a lényeg, hogy a színpadról átmenjenek a gondolatok a közönséghez. Az sem baj, ha mindenki egy picit mást lát benne, ha elolvasunk egy verset, azt is sokféleképpen lehet értelmezni.
Hogyan választott dalokat a 12 tétel témájához?
Az ösztöneimre hagyatkoztam. A nyitányban először is fontos, hogy keretbe ágyazzuk a történetet, és a közönség számára világos legyen a téma. Ezt követően Emese táncát dolgoztam ki, amelyben az álom rész is van, ekkor történik a megtermékenyítés a turulmadár által. Álmos születése után a jövőbeli fejedelem megünneplése következik. A harci jelenet, melyben elesik Álmos apja, a pajzsra emelés, azaz a vezetővé választás, a vérszerződés, a hét törzs egyesítése, a kijevi csata, Álmos szerelme, majd a tőle való elbúcsúzás és az emberáldozat is külön tételben szerepelnek. A tragédia mellett a darab fináléjának is megvan a maga szépsége: a nemzetet tovább kell vinni, okulni kell elődeink hibáiból. A dalok szépen körülölelik az egész témakört.
A premier április 16-án lesz. Látta már a főpróbát?
Voltam már próbákon, hogy minél dinamikusabban össze tudjuk hangolni a képi és a zenei világot. A főpróba egy nappal az ősbemutató előtt, 15-én lesz kisebb közönséggel. Már nagyon várom a premiert, kíváncsi vagyok, hogy fog kinézni az összkép a fényekkel, mivel lesz háromdimenziós vetítés is. Na, meg a közönség reakcióira is, hogy tetszik majd nekik az, amit megálmodtunk. Sopronban most 20 alkalmat tűztek ki a műsorra, ősszel Budapestre és más városok színházaiba is elviszik az előadást.
Min dolgozik még jelenleg?
Az Álmos legendájában nagyon sok munkám volt, hogy a 70 perces darab minden egyes másodperce izgalmas lehessen. Bár a lemezeladásnak manapság már nincs divatja, szeretnék készíteni ebből az anyagból egyet. Márciusban voltunk egy hosszabb turnén Erdélyben a Ghymessel, idén újra megrendezzük nyáron a mára már hagyománnyá váló Ghymes-fesztivált a Szent György-hegyen. Tavaly írtam egy új Passió-darabot Magyarpolánynak, akik már 20 éve eljátsszák a faluban Jézus szenvedéstörténetét. Nagyon szeretem a fabulákat is, ezzel kapcsolatban is tervezek kisebb közösségeknek bensőséges hangulatú koncerteket adni.
Végh Nóra
