(MTI) - A Mongol Birodalom történetét bemutató vándorkiállítás két ötvös remekét - egy nyolcadik századból származó arany diadémet, valamint egy míves, aranyozott ezüst szarvast - a mongol nagykövet és a Magyar Nemzeti Múzeum vezetőségének jelenlétében csomagolták ki dobozából a múzeum dísztermében.
A nyolcadik századból származó, rubintokkal ékesített arany diadém Kül Tegin türk kagáné volt, a 15-20 centi magas arannyal díszített ezüst szarvas pedig egy totemállat, amelyre 2000-ben talált rá egy mongol-német régész csapat - mondta Kovács S. Tibor, a tárlat kurátora. A kiállítás anyagát, amely Bonn, München, Schallaburg és Isztambul után Magyarországon lesz látható utoljára Európában, szigorú biztonsági intézkedések között szállították a török fővárosból Budapestre. A kiállítás műtárgyait pedig összesen mintegy 100 milliárd forintra biztosították.
Kovács Tibor, a nemzeti múzeum főigazgatója elmondta, hogy a mongolok 800 éves történetét bemutató tárlat csaknem félezer tárgyat magában foglaló anyagának jelentős része mongol múzeumok gyűjteményéből származik, közöttük olyanok is vannak, amelyeket a nagyközönség eddig még sosem láthatott. A budapesti tárlat külön kiállításon mutatja be a tatárjárás korabeli Magyarországot. Az anyagot gazdagítják a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményének belső-ázsiai műkincsei is.
A vándorkiállítás anyagát hat teremben, több mint 1500 négyzetméteren mutatja be a nemzeti múzeum. A kollekcióban egyebek mellett festmények, aranykincsek, buddhista szobrok, korabeli használati tárgyak, írásos emlékek szerepelnek, és helyet kaptak a Mongol Tudományos Akadémia, a német Régészeti Intézet, valamint a Bonni Egyetem legfrissebb Karakorum-expedícióinak leletei is.
A Dzsingisz kán-kiállítás 2007. május 25-től szeptember 2-ig lesz látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A vándorkiállítással egy napon nyílik meg "A tatárjárás" című tárlat is, amely az 1241-42-es mongol hadjárat eseményeit, emlékeit mutatja be.
A nyolcadik századból származó, rubintokkal ékesített arany diadém Kül Tegin türk kagáné volt, a 15-20 centi magas arannyal díszített ezüst szarvas pedig egy totemállat, amelyre 2000-ben talált rá egy mongol-német régész csapat - mondta Kovács S. Tibor, a tárlat kurátora. A kiállítás anyagát, amely Bonn, München, Schallaburg és Isztambul után Magyarországon lesz látható utoljára Európában, szigorú biztonsági intézkedések között szállították a török fővárosból Budapestre. A kiállítás műtárgyait pedig összesen mintegy 100 milliárd forintra biztosították.
Kovács Tibor, a nemzeti múzeum főigazgatója elmondta, hogy a mongolok 800 éves történetét bemutató tárlat csaknem félezer tárgyat magában foglaló anyagának jelentős része mongol múzeumok gyűjteményéből származik, közöttük olyanok is vannak, amelyeket a nagyközönség eddig még sosem láthatott. A budapesti tárlat külön kiállításon mutatja be a tatárjárás korabeli Magyarországot. Az anyagot gazdagítják a Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményének belső-ázsiai műkincsei is.
A vándorkiállítás anyagát hat teremben, több mint 1500 négyzetméteren mutatja be a nemzeti múzeum. A kollekcióban egyebek mellett festmények, aranykincsek, buddhista szobrok, korabeli használati tárgyak, írásos emlékek szerepelnek, és helyet kaptak a Mongol Tudományos Akadémia, a német Régészeti Intézet, valamint a Bonni Egyetem legfrissebb Karakorum-expedícióinak leletei is.
A Dzsingisz kán-kiállítás 2007. május 25-től szeptember 2-ig lesz látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A vándorkiállítással egy napon nyílik meg "A tatárjárás" című tárlat is, amely az 1241-42-es mongol hadjárat eseményeit, emlékeit mutatja be.
Korábban:
