(MTI) - Az újság értesülése szerint a feltehetően hanyagságból és hozzá nem értésből elkövetett hibák úgy javíthatóak, ha az eredetihez hasonlóan újraépítik őket. "Előbb a háromszáz éves famennyezet tűnt el, amelyről a munkások elmondták, hogy egy részéből zsalut készítettek, egy részét meg eltüzelték. Aztán a Mészárosok bástyáján feltárt latin szövegen keresztül vezették a villanyvezetéket, holott a kábelekkel kikerülhették volna az említett felületet. Itt jóformán senkit nem érdekel, hogy mi történik, nem létezik semmiféle ellenőrzés" ? nyilatkozta a lapnak Kiss Lóránd falkép-restaurátor.
Az előzetesen készült fényképek alapján a fal ugyan helyreállítható, és a szöveget is újra lehet festeni, de a szakember szerint "ez olyan, mint egészséges emberen a műláb".
Kiss Loránd a károkozásokat annak tulajdonítja, hogy Romániában még mindig nem létezik valódi műemlékvédelmi szemlélet. Szerinte ezzel magyarázható az is, hogy a vár restaurálását fővállalkozóként olyan cég nyerte el, amely villanegyedek, társasházak és sportcsarnokok építésére szakosodott.
Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója azokra a betongerendákra hívta fel a lap munkatársának figyelmét, amelyeket az építő kénytelen volt utólag lebontani, ugyanis egy középkori épület korhű restaurálásában a négyszáz évvel ezelőtt még ismeretlen anyagnak számító beton használata tilos. A szakmai hibák között említette még Soós Zoltán, hogy az ácsok a hagyományos csapolási módszer helyett vascsavarokat használtak, ami szintén nem megengedett a korhű restaurálásnál.
"Európában kevesebb mint tíz olyan középkori vár van, amely a város szívében fekszik. Ez egyike ezeknek, amelyet a lehető legóvatosabban kell kezelni, és a legésszerűbben kell kihasználni" ? mondta a Krónikának Szekeres Gerő, az általános felújítási tervet készítő Arhing Kft. vezetője.
