Straub Péter elmondása szerint a 15 hónapja megkezdett és eddig közel 25 ezer négyzetméternyi területen elvégzett kutatás során a Kanizsa ellen vonuló szigetvári bég csapatai által 1576-ban lerombolt község első, földbe mélyített cölöpszerkezetes és földfelszíni lakóépületeire bukkantak, több mint félezer tárggyal és "régészeti jelenséggel" együtt.
"Az autópálya nyomvonalát keresztező terület nyugati részén főként késő Árpád-kori, egy dombtető irányába tartó keleti felén 15-16. századi emlékekre bukkantunk: az első három házzal együtt szabadtéri kemencéket, vermeket, hulladéktárolókat, valamint kutat és karámot is feltártunk" - közölte Straub Péter. A régész elmondta: a két- és háromhelyiséges cölöpös szerkezetű lakóépületek egykori gazdáinak rangját többtucat ezüst érem, bronz sarkantyú, mérlegserpenyő, övtartozék, hajtű és rengeteg kerámiatöredék, kályhaszem érzékelteti.
"Abban a korszakban ritkának számító formák és különlegesen díszes festések jellemzik a kiegészítő edényeket, amelyeket a fémtárgyakkal és kályhaszemekkel együtt a becsehelyi önálló ásatási központban restaurálunk" - tette hozzá. A középkori falu építményei "olyan sűrűek, hogy az utca- és telekszerkezet egyelőre nem különíthető el. Az autópálya nyomvonalán kívül eső és a mai Petendpusztáig húzódó keleti községrész erdős dombteteje vélhetően templomot és temetőt is rejt", de ennek feltárására még jó idei várni kell.
"Zalában ilyen nagy összefüggő területen eddig soha nem volt lehetőség középkori település felkutatására; csak a nyugati részen több tízezer négyzetméternyi feltáró munka vár még ránk" - mondta Straub Péter.
(Panoráma)
