Beszámolt arról, hogy a szegedi várromot 1963-ban újították föl, ekkor alakították ki benne a máig is működő kiállítóhelyet és a faragványokat, szobrokat bemutató kőtárat, melyet több mint tíz éve bezártak.
Zombori István tudatta: az épület felújítása már elkezdődött, éjszakai kivilágítást kapott a vár, biztonsági kamerákat szerelnek föl, kijavítják az udvarban kialakított kőtár palatetőjét, az egykori kazánház helyén pedig látványraktárat alakítanak ki, ahol azokat a faragványokat, szobrokat állítják ki, melyeket fokozottan kell védeni az időjárás viszontagságaitól.
Horváth Ferenc régész elmondta, hogy Szeged építészeti emlékei egyedülállóan gazdagok, egészen a római korig nyúlnak vissza, amikor a Maros és a Tisza találkozásánál őrállomást állítottak föl. A szegedi építészet fénykorát a középkorban élte, amikor a királyi és az uralkodóhoz közeli családok birtokában lévő városban folyamatosak voltak az építkezések.
A régészek egyaránt megtalálták a román kor, a korai és az érett gótika építészeti emlékeit, valamint az Alföldön ritkaság számba menő reneszánsz faragványokat is. A kőtárban kiállítják majd azokat a leleteket is, melyek a XIV. század elejétől épített Szent Erzsébet templom feltárása során kerültek elő - közölte a szakember.
(Múlt-kor/MTI)
