A Nemzeti Múzeum mai közleménye szerint a Reneszánsz év támogatott projektjei keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium 112 millió forintos összeget biztosított az Esztergomi Vármúzeum Fehér tornyának rekonstrukciós munkálataira, valamint a kápolnában és a studiolóban található freskók restaurátori munkálataira. A kivitelezési munkálatok a jóváhagyott tervek alapján 2008 augusztusában kezdődtek meg és előre láthatóan 2008 decemberében fejeződnek be.
A közlemény szerint Esztergom polgármestere több félrevezető, a Magyar Nemzeti Múzeumra nézve dehonesztáló nyilatkozatot tett. Ezek egyértelműen nélkülözik a szakmai hozzáértést és a felelősségteljes jó szándékot, pusztán a médiaszereplés tényére koncentrálnak. Az intézmény emellett azt is sérelmezi, hogy Meggyes Tamás nem veszi figyelembe az MNM főigazgatójának részletes cáfolatát, hiszen "a Magyar Nemzeti Múzeum az Esztergomi Vármúzeum kezelőjeként, a páratlan műemléki együttes felelős gazdájaként mindenkor kész a hiteles szakmai megbeszélésekre vagy akár vitákra. Nem kíván azonban részt venni feltűnésre törekvő sajtóhadjáratokban, álszakmai ötletbörzékben. Mindezek figyelembe vételével a múzeum a maga részéről a 'vitát' lezártnak tekinti".
A közlemény így fogalmaz: "amennyiben a város szakemberei tanulmányozták volna azokat a terveket, amelyeket minden lehetséges fórumon az illetékesek - így a város tisztviselői számára is - rendelkezésére bocsátottunk, úgy ezek az állítások fel sem merülhettek volna. Úgy tűnik, az elvárható gondosság ellenére, ez nem történt meg, amelyet a legutóbbi, a KÖH által összehívott megbeszélésen, a város képviselőitől elhangzottak is megerősítettek".
A vita az esztergomi vár évek óta zajló rekonstrukciója kapcsán robbant ki, amelynek keretében több belső épület, köztük az úgynevezett kis román palota és a középkori lovagterem is megújult. Esztergom város vezetősége és képviselő-testületének többsége azonban már ezekkel sem volt elégedett - számolt be a szombati Népszabadság. A lovagterem például, amely, mint mondják, a középkorban Magyarország egyik legnagyobb boltfesztávú terme volt, úgy épült újjá, hogy méretében csak fele olyan széles és magas lett. Tulajdonképpen nem az eredeti terem méretét, hanem a török hódoltság után a helyén emelt kaszárnya alapvonalait követi, ezért nem is illeszkedik a vár falára, ahogy a reneszánsz előd, és kontúrjai sem emlékeztetnek arra.
Most éppen a Fehér-torony falainak magasítása és tetőráépítése zajlik. De máshogy, mint azt a város jónak tartaná, ezért testületi határozat született arról, hogy Esztergom kezdeményezi a vár kezelői jogának átvételét (az ugyanis az államé, pontosabban a Nemzeti Múzeumé), és a pluszköltségek átvállalásával javaslatot tesz egy hitelesebbnek tartott rekonstrukcióra, mert a tervekbe eddig nem volt beleszólása. Erre akár félmilliárdot is szánnának, mondja Meggyes Tamás polgármester.
A kérdés azért is érzékeny pont, mert a Fehér-torony alatti termekben található a híres, Vitéz János-féle studiolo, amelyben az erényeket ábrázoló falfestmények találhatók, köztük a Botticellinek tulajdonított Mértékletesség. E dolgozószobát Vitéz János idején még két Árpád-kori (III. Béla korabeli) keresztboltív fedte, a két ívmezőt pedig az úgynevezett Zodiákus-ív választotta el egymástól. A vár töröktől való visszafoglalása után azonban, amikor a sarkait vesztett bástyát szűkítve, nyolcszögletesként építették vissza, a studiolo egyik teremrésze megsemmisült, s a Zodiákus-ív elpusztult.
Évszázadokkal később, az 1930-as években állították össze újra a megtalált darabjaiból, de nem pontosan az eredeti helyén, mert úgy nem fért volna el az akkor ideiglenesen kialakított beton védőtető alatt. A helyiségeket az 1934-38 között folyó ásatások során Lux Kálmán tárta fel, s már akkor tervezték a bástya visszaötszögesítését, a dolgozószoba eredeti méreteinek, szerkezetének a visszaállítását. Az eucharisztikus kongresszus idejére - szükségmegoldásként - lapos betontetővel fedték le a bástyát. A háború kitörése miatt azonban nem jutott kellő idő, pénz és figyelem a lapos tető kicserélésére, így ez maradt meg máig. Ám mostanra tönkrement, rendszeresen beázik, veszélyeztetve a képeket.
A háború előtti és utáni rekonstrukciós elképzelések (Várnai Dezsőé a '30-as, Vukov Konstantiné a '90-es években) mind a bástya eredeti ötszög alaprajzát képzelték visszaállítani. Most mégsem ez épül. Talán a sietség miatt, véli a polgármester, mivel a studiolo képei iránti felfokozott érdeklődés hatására sürgető lett a képek védelme s a toronyra építendő védőtető mielőbbi elkészülte. Így most úgynevezett ideiglenes megoldásként 80 millió forintból a bástya jelenlegi vonalát követő, sokszög alakú, kétszintes felfalazás épül, s arra egy csúcsos tető. Alakjában és méretében ez egy olyan formát jelenít meg, amilyen a torony sohasem lehetett.
