A magyar kultúrának van pedagógiai értéke

Kultpol

A magyar kultúrának van pedagógiai értéke, a mai világban különösen – jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára Székesfehérváron kedden, a tavaszi pedagógiai szakmai napokon.

Balatoni Katalin előadást tart A népi kultúra lehetséges pedagógiai eszköztár az alfa generáció nevelésében? címmel a Tavaszi Pedagógiai Szakmai Napokon Székesfehérváron 2024. április 16-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Balatoni Katalin előadást tart A népi kultúra lehetséges pedagógiai eszköztár az alfa-generáció nevelésében? címmel a tavaszi pedagógiai szakmai napokon Székesfehérváron 2024. április 16-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Balatoni Katalin A népi kultúra lehetséges pedagógiai eszköztár az alfa-generáció nevelésében? című előadásában rámutatott, hogy „Kodály országában” a népi ének, a népzene és a néptánc igenis fontos, hiszen a 2010 után született gyermekek beszédkészsége egyre visszamaradottabb, miközben ha az elsődleges önkifejezési eszközük sérül, az rendkívül súlyos problémákat okoz a fejlődésükben.

„Azt tudjuk ma már, hogy minden készség és képesség fejleszthető a népi játékokkal” – fogalmazott, hozzátéve: a játék, az ének, a saját anyanyelv használata óvodában vagy akár iskolában túlmutat azon a nagyon fontos szerepen, hogy a magyar kultúrát nemzedékről nemzedékre tovább örökítsék, hiszen ezek teljesen tudatos pedagógiai eszközként használhatók a fejlesztésben, az oktatásban.

Balatoni Katalin azt mondta, hogy a paraszti kultúrában a gyermek „beleszületett a faluközösségbe”, a család mellett a teljes közösség nevelte őt, de csak a fejlődési ütemének megfelelően kerültek elő egyes játékos programok, mint a párválasztók és a körjátékok. A mai gyermekek ezzel szemben már az óvodában találkoznak ezekkel, pedig nem biztos, hogy rendelkeznek a szükséges készségekkel, képességekkel – tette hozzá.

D_VAJ20240404007.jpg
Fotó: Vasvári Tamás / MTI

A helyettes államtitkár úgy vélekedett: a mai gyermekeknek nem szükséges túl korán elsajátítaniuk mindenféle tudást, csak az életkoruknak megfelelő játékos foglalkozásokba kell őket bevonni.

Balatoni Katalin arról is beszélt, hogy 30-40 évvel ezelőtt a gyermekek „a valóságban éltek”, fantáziájuk szárnyalhatott, de ma nem tudnak a valóságban élni, mert van egy másik életterük: a „kütyük világa”, ahol megváltoztak a dimenziók, nehéz eligazodni. Ebben és a személyiségfejlődésben is segíthet a népi kultúra, miközben megmaradhatnak embernek, akinek van hovatartozása, vannak gyökerei.

Mészáros Attila alpolgármester szerint az óvodák és általános iskolák nincsenek könnyű helyzetben a „kütyükkel” szemben. Úgy vélekedett, talán nincs minden veszve, hiszen a közelmúltban a Székesfehérváron rendezett Országos Diákparlament felvetette, hogy a mindennapos testnevelés körébe a néptánc is kerüljön vissza.