Összehasonlító jellegét az adja, hogy nem kívánunk ítéletet mondani vagy véleményt nyilvánítani a felvetett kérdésekben; ehelyett az olvasói véleményalkotást úgy kívánjuk elősegíteni, hogy bemutatjuk, az adott kérdéskörről a szlovák mellett miként írnak a magyar középiskolai történelemtankönyvekben.
A Kollai István által jegyzett tanulmányban felfedezhetjük, hogy az államalapítás és az első világháború közt eltelt kilencszáz év eseménytörténete mindkét oldalon hasonló a XIX. századig; a XIX. században már mindkét fél a saját nemzetté válásának folyamatára koncentrál. De ez nem azt jelenti, hogy az együttélés "első nyolcszáz éve" azonos lenne szlovák és magyar olvasatban: komoly súlypontbeli különbségek és tartalmi szembenállások vannak.
Míg a szlovák narratíva a történelmi Felső-Magyarországra fokuszálva mutatja be ezeknek az évszázadoknak a történelmét, a magyar narratíva az egész országra fokuszál, a nemzetiségek "államalkotó" szerepe pedig marginális marad. Tartalmi szembenállásnak tekinthető az, hogy a szlovák narratíva már a X. századtól kezdve tud a szlovák nemzetről, a magyar pedig inkább csak a középkor végétől. Nem szólva arról, hogy míg a Kárpát-medence nemzeti történelme magyar megközelítésben a X. században kezdődik, addig szlovák megközelítésben már a VII. századtól.
A XIX. századi történelem szlovák és magyar olvasatában még több a súlypontbeli különbség: a politikatörténet kapcsán mindkét oldal a saját nemzetté válására fokuszál. Emellett tartalmi szembenállásnak tekinthető az 1848-as szlovák katonai akciók fontosságának különböző megítélése.
A XX. század kapcsán a legegyértelműbb tartalmi szembenállásnak a két világháború közti Csehszlovákia különböző megítélése tekinthető. Máshogy ítéli meg a két oldal a magyar revíziós aktivitást is.
Mindemellett azt is láthatjuk, hogy a történelem szlovák és magyar narratívája különböző fogalomkészlettel dolgozik. Nehéz elképzelni, hogy a szlovák és magyar történelmi narratíva egymástól eltérő pontjairól konstruktív vitát lehessen folytatni anélkül, hogy a másik fél által használt terminológia helyessége vagy helytelensége szóba ne kerüljön. Az pedig, hogy a történelmi nevek írásmódja is jelentősen eltér, már sok tekintetben nyelvpolitikai, emlékezetpolitikai problémának tekinthető.
