Ezért nagyon fontos nyitniuk a közösségek felé, erősíteniük az együttműködést a településeken működő társintézményekkel, civil és egyházi közösségekkel, vállalkozásokkal és a helyi lakosokkal. Ehhez nyújtott módszertani támogatást a három közművelődési szakterület összefogásával létrejött Cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-0001) kiemelt európai uniós projekt.
„Egy olyan intézmény, amelyre a lakosság harmadik helyként tekint az otthon és a munkahely után, amelyet a helyiek magukénak éreznek, számíthat a közösség és a település lakosságának támogatására nehéz helyzetekben is.” Így fogalmazta meg Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ igazgatója a lakosság és a közösségek felé való nyitás indokoltságát. A három éve indult Cselekvő Közösségek projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) vezetésével, valamint az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchenyi Könyvtár példa értékű együttműködésével valósult meg. A program módszertani fejlesztésekkel, képzésekkel, kutatásokkal és helyszíni mentori támogatással segíti a kulturális intézmények közösségi működtetésének kialakítását. Célja, hogy a társadalmiasításra (közösségi alapú működtetésre) vonatkozó módszertani fejlesztései eljussanak minél több kulturális intézményhez, amelyek alkalmazva azokat, tudatosan alakítsák a közösségekhez és a lakossághoz való viszonyaikat. A közösségi működés kialakítása több szakaszból álló, hosszabb folyamat eredményeként jön létre.
Neves szakemberek bevonásával elkészült a projekt honlapjáról (www.cselekvokozossegek.hu) letölthető, valamint nyomtatott formátumban is elérhető „A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja módszertani útmutató”, amely elméleti bázisként használható mindhárom szakterületen.
Közművelődési terület: a közösségi szemléletű működés az alap
A közművelődési intézményhálózat generációkon átívelve lehetőséget ad arra, hogy közösségi programokon keresztül a helyi lakosok egymást is jobban megismerhessék. Arra a kérdésre, hogy egy helyi művelődési intézmény közösségi szemlélettel működik-e – bevonva mindennapjaiba a vonzáskörzet lakosait – általában a válasz igen. A rendezvények sokasága is igazolja, hogy a lakosok kisebb vagy nagyobb számban minden alkalommal résztvevői ezeknek az eseményeknek. Ha nem a rendezvények, akkor az épületet használó klubok, körök kapnak hangsúlyt. A közművelődésben nem a mennyiségnek kell a legfontosabb mérési értéknek lennie, hanem a minőségnek. A közösségi szemléletű – társadalmiasított – működés lényege az, hogy a helyiek otthon érezzék magukat a művelődési intézményben, és sajátjuknak tekintsék. Legyenek tisztában a működésével, lehetőségeivel, kihívásaival, vegyenek részt a mindennapjaiban, és tervezzék is közösen annak jövőjét. Mindehhez aktív, cselekvő lakosokra van szükség, akiket kimozdítani a tehetetlenségből csak önbizalmuk erősítésével lehet. Önbizalmat a közösség támogatása vagy az együttműködés pozitív eredményei adhatnak.
Múzeumi terület: a közösségek mindig is jelen voltak az intézmények életében
A közösségi alapon történő működés a múzeumok esetében nem idegen gondolat, hiszen a múzeumok többségét a 19. század végén civil kezdeményezések, múzeumbarát egyesületek alapították. A múzeumi közösségek ma is aktív részesei az intézményi működésnek: önkéntes munkavégzéssel, szakmai támogatással, pénzbeli vagy természetbeni adományokkal, stb. segítik a múzeumok tevékenységét. A múzeumok is sokat tesznek a közösségekért –helyiségeket biztosítanak a számukra, szakmai támogatást nyújtanak a közösségek programjaihoz, felkarolják a közösségi kezdeményezéseket, stb. Nem ritka, hogy közösen indulnak pályázatokon, együtt csatlakoznak egy-egy társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéshez. A partnerségi együttműködések széles palettája azt mutatja, hogy élő kapcsolat van számtalan múzeum és közösségei között. A Cselekvő közösségek projekt módszertani fejlesztése abban tud segítséget nyújtani a múzeumoknak, hogy ezt a partnerséget egy magasabb szintre emeljék, tudatosan fejlesszék, a stratégiájuk részeként tekintsenek a közösségi múzeumi működési formára. A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja című módszertani útmutatóban kidolgozott, a muzeális intézmények közösségi alapú működésére vonatkozó önértékelési teszt kitöltésével az intézmények képet kapnak arról, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük a közösségi múzeumi működéshez. Ehhez kapcsolódóan - a közösségi részvételen alapuló működés méltányolásáért - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megalapította a Közösségi Múzeum elismerést, amelynek célja hogy ráirányítsa a múzeumok figyelmét a közösségi alapú működés fontosságára. Először idén májusban, a múzeumi terület egyik legfontosabb rendezvényén, a Múzeumok Majálisán 16 intézmény kapta meg az elismerő oklevelet, melyet augusztusban a projektzáró konferencián további három intézmény elismerése követett. A MOKK ezzel hagyományt kívánt teremteni, és a jövőben minden évben elismerik a közösségi alapú működést választó múzeumokat.
Könyvtári terület: úton a társadalmiasított működés felé
A könyvtárak ugyan még nem rendelkeznek olyan széles könyvtári közösséggel, mint a múzeumok, de ez nem azt jelenti, hogy a közösségi alapú működés idegen lenne számukra. A kulturális intézmények – így a könyvtárak – egyik erőssége, hogy közösségi programjaik által lehetőséget biztosíthatnak az alkotásra, a kulturális értékteremtésre. Egy kulturális intézmény akkor működik jól, ha a lakosság széles köre látogatja. A cél az, hogy miként több évvel ezelőtt Ray Oldenburg harmadik hely elmélete nyomán a könyvtárak szerte a világon beemelték stratégiájukba a gondolatot, legyen a könyvtár a harmadik hely az otthon és a munkahely után. Legyen olyan közösségi találkozóhely, amely közel hozza egymáshoz a környéken élőket, fiatalokat és időseket, tanulást, szórakozást kínál, barátságok, közösségek kialakulásának lehetőségét nyújtja. Ehhez arra van szükség, hogy a helyi polgárokkal és közösségekkel együtt felmérje, áttekintse az intézmény, mire van használóinak és leendő használóinak szüksége és igénye, és ennek megfelelően alakítsa tevékenységeit. Az az intézmény, amely erre törekszik, elemeiben megvalósítja a közösségi részvételi alapú, azaz „társadalmiasított” működést, amely a könyvtárak fejlesztésének, hosszú távú fenntarthatóságának is egyik lényeges módszere. A múzeumi területhez hasonlóan a könyvtári terület is fontosnak tartja, hogy a közösségi alapon működő könyvtárakat elismerje, ezért az augusztusi projektzáró konferencián az Országos Széchenyi Könyvtár jóvoltából két könyvtárnak is átadták a Közösségi Könyvtár elismerést.
