Restaurálják Arnold Belkin 1972-es manhattani freskóját (Against Domestic Colonialism), ugyanis a játszótér mellett elhelyezett falkép állapota jelentősen megromlott az utóbbi évtizedek folyamán. Korábban a helyi lakosok követelték a híres művész talán egyetlen, Egyesült Államok területén található kültéri művének mielőbbi restaurálását. A kérést meghallgatták a hatóságok, így a Heritage Preservation nevű szervezet a múlt héten szakértői csoportot szervezett a freskó restaurálási munkálatainak felmérésére. Kristen Laise, a Heritage Preservation munkatársa szerint a falkép helyreállítása várhatóan 70 ezer dollárba fog kerülni.
A szervezet egy tucat veszélyeztetett freskót jegyez, ámde az igen rossz állapotban lévő művek száma ismeretlen, ugyanis Laise szerint nem létezik országos összeírás a szabadtéri falképekről. A szakértők állítják, hogy a műalkotások kiemelten értékes történelmi felvételek a városi közösségek követeléseiről és frusztrációiról. A falfestmények hozzájárulhatnak a város gazdaságához: például Philadelphiában, ahol körülbelül 1500 freskó díszíti a városképet, a Mural Art Program több száz alkotót foglalkoztat, és mindez éves szinten 2,2 millió dollár bevételt hoz. Több más város ? például Los Angeles vagy Chicago ? is rendelkezik hasonló programokkal.
A közösségi freskók a helyiek és a művészek együttműködésének köszönhetően jönnek létre, így a falfestmények sokszor a kulturális vagy etnikai büszkeség, vagy a közösség aggodalmainak képi szócsöveként szolgálnak, mint Linn Murray 1973-as freskója, a Szövetségi költségvetés lefaragásainak hatása a lakhatásra, vagy a TATS Cru 1990-es évek közepén készült műve, a Szülők a rendőrségi erőszak ellen/ R.I.P. Bronxban is.
A játszótér Manhattan veszélyes és elhanyagolt területei közé tartozott a hetvenes években, ezért a helyi közösség elhatározta, hogy rehabilitálja a helyszínt. A közösségi freskókkal foglalkozó City Arts Inc. is segített a helyi lakosoknak, így elérték, hogy Belkin fesse ki az egyik szomszédos épület falát. A kanadai születésű művész évekig Mexikóban dolgozott, ahol megismerte a huszadik századi falfestészet három legfontosabb alkotóját: Diego Riverát, José Orozcót, és David Siqueirost. A latin-amerikai országban eltöltött évek nagy hatással voltak az 1992-ben elhunyt művész munkásságára.