Központi Antikvárium: reális árverés, közgyűjteményi vásárlásokkal

Kultpol

(MTI) - Igen sok, - tizennégy - tételt nyilvánított védetté az Országos Széchényi Könyvtár, köztük olyan kiadványokat is, amelyeknek nincs magyar vonatkozásuk. Ezzel pedig kizárták a külföldi vásárlókat - magyarázta az antikvárius. Így eshetett meg, hogy a valóban páratlan értékű, 1501-ben, pergamenre nyomtatott párizsi hóráskönyv iránt nem volt nagyobb kereslet. A hóráskönyv, a magánájtatosságra - elsősorban nők számára - készült imádságoskönyv virágkorát a XV. századi francia nyelvterületen élte. A legszínvonalasabb hóráskönyvek a koblenzi származású, Thielman Kerver párizsi nyomdájából kerültek ki. Innen való az aukción 1, 6 millió forintért kínált és ugyanennyiért leütött példány is.
   
Bálinger Béla elmondta, hazai árverésen az elmúlt fél évszázadban, pergamenre nyomtatott hóráskönyv nem bukkant fel. Magyar közgyűjteményben e kiadásból, sőt a Kerver-műhely bármely hóráskönyvéből sincs példány. Most is magángyűjteménybe került a jó állapotban megmaradt kötet. 
    

piussecundus_epistolaadmahumetemturcorumimperatorem.jpg
II. Pius levele

E mellett még három könyvért adtak egymillió forintnál magasabb összeget. Két ősnyomtatványért, amelyeknek II. Pius pápa a szerzője. A humanistaként számon tartott Aeneas Silvius Piccolomini, akit 1458-ban pápává választottak, családi leveleinek gyűjteményében méltányolja a magyarok szerepét a török ellenes harcokban. Ezt a reneszánszkori forrásmunkát 1,2 milliós kikiáltási áron ütötték le. A másik, II. Pius török tárgyú levelezését tartalmazó ősnyomtatványban, a pápa felszólította Mohamed török szultánt, hogy hagyja el hitét, és legyen kereszténnyé, így elismerné őt bizánci császárnak. Ez, az elmúlt fél évszázad magyarországi árveréseinek történetében a legrégebben, 1469-ben, kiadott könyv, 2,4 millió forintról 4 millióig jutott.

 
 
"A Magyar Szent Koronának és az ahhoz tartozó tárgyaknak históriája" című, színes rézmetszetekkel illusztrált kötetet Decsy Sámuel jegyzi, aki a nemesi reformmozgalom egyik meghatározó alakja, a magyar nemzeti irodalom és nyelv megteremtésének és megújításának egyik úttörője volt. A II. Lipót 1790-es, pozsonyi koronázásnak emléket állító, dekoratív könyvet 1,5 millió forintét vitték el.
   
Néhány, százezres kategóriában induló tételért azért többen is licitáltak. Így vitték el Weöres Sándor A fogak tornáca című kötetének teljes autográf kéziratát 500 ezer forintról 650 ezerre, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem két, saját kezűleg aláírt, magyar nyelvű levelét, egyenként 150 ezer forintról 360 ezerre emelve.
   
Ha milliós összegekért nem is, de jó néhány százezerért bevásárolt az aukción a nemzeti bibliotéka is. A báró Csekonics család zsombolyai uradalmának gyönyörűen színezett, kéziratos, 1791-ből való térképéért 500 ezer forintról indult a licit, és 750 ezer forintnál ért véget. Az Országos Széchényi Könyvtár azonban élve elővételi jogával, megszerezte azt. Megvette a könyvtár Vincenzo Maria Coronelli Magyarország határszínezett, rézmetszetű térképének 1788-as kiadását, valamint egy Magyarországot és a Balkánt ábrázoló rézmetszetű térképet. 
   
Sikerült az Országos Levéltárnak is begyűjtenie két oklevelet, amelyben két Habsburg uralkodó, I. Rudolf magyar király és II. Ferdinánd német-római császár és magyar király nemességet és birtokot adományoz.