Tunézia földjén megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette 5. páncéloshadsereg, amelyet azért hoztak létre, hogy a szövetségesek várható észak-afrikai partra szállását megakadályozza. A központi hatalmak végérvényesen elveszítik a fölközi-tengeri állásaikat. A szövetségesek 275 000 foglyot ejtenek, a fele német. A németek mintegy 600 katonát (túlnyomórészt szakembereket) tudtak gyorsnaszádokon Szicíliába menekíteni, a többiek fogságba kerültek. Benito Mussolini olasz miniszterelnök az előző este engedélyt adott a harc beszüntetésére. Az Afrika-hadtestnek főként az utánpótlási nehézségek okozták végzetét. Hiány volt lőszerből, felszerelésből és üzemanyagból, ezért alig voltak képesek átütő erejű akciókat végrehajtani. Rommel el-Alamein (1942. X. 13.) óta a háborút reménytelennek tartotta.
