A köztes lét túloldalán című tárlat felkutatja Hajas forrásait: Hamvas Béla és a Walter Yeeling Evans-Wentz munkáit, valamint a művész által alkalmazott "misztériumok", a csö és a tummo eredeti tibeti gyakorlatát is.
Hajas Tibor ugyanis közvetlenül soha nem került kapcsolatba a tibeti buddhizmussal. Most bemutatott alkotásait Hamvas Béla Tibeti misztériumok című, 1944-ben megjelent kötete inspirálta. Ez a könyv lényegében a teozófia iránt elkötelezett Walter Yeeling Evans-Wentz vallástörténész egyik munkájának átszerkesztett és rövidített változata.
Evans-Wentz maga sem tudott tibetiül, így Hajashoz többszörös áttéten keresztül jutottak el a szent szövegek; ezt néhány mondatuk különböző verzióin keresztül is érzékelheti a látogató.
Fotó: Vető János
Hajas Tibor és a tibeti kultúra találkozásának így is megtermékenyítő eredménye lett: Hajas Vető Jánossal együtt készített, Tumo című fotósorozata, valamint a Chöd című performansz és filmterv dokumentációs fotói, amelyeknek egyes részletei most kerülnek először és - mivel az eddig be nem mutatott negatívokról előhívott képeket a tárlat lezárása után meg kell majd semmisíteni szerzői jogi kérdések miatt - talán utoljára a közönség elé.
Hajas munkáit a jórészt a múzeum gyűjteményéből válogatott, gazdag tibeti és mongol buddhista anyag helyezi kontextusba.
A 18 éven felüli látogatóknak ajánlott kiállításhoz számos tárlatvezetés, filmvetítés és egyéb kísérőprogram kapcsolódik az április 14-i zárásig.
