Köztulajdonba és nyilvánosságra került Clara Schumann utolsó, még hiányzó levelezése

Egyéb

Köztulajdonba került és digitalizáció révén az egész világon hozzáférhetővé vált Clara Schumann (1833–1897) zongoraművész, egykori tanítványa, Ernst Rudorff (1840–1916) és Johannes Brahms (1833–1897) zeneszerző levelezése.

A mintegy 400 levélből álló gyűjteményt a német szövetségi állam és a német tartományok kulturális alapítványának támogatásával vásárolta meg egy „tetemes, hat számjegyű” összegért a Szász Tartományi Könyvtár.

A 2000 oldalt kitevő iratköteg – leveleken kívül levelezőlapok, táviratok és feljegyzések – megvásárlását Monika Grütters kulturális államtitkár jelentette be csütörtökön Drezdában, ritka nagy szerencsének nevezve, hogy a dokumentumokat sikerült megszerezni, így azokba immár a kutatók és a laikus érdeklődők is korlátozások nélkül betekintést nyerhetnek.

A Clara Schumann-kutatásoknak „már szó szerint semmi sem szab határt” – jelentette ki Achim Bonte, a könyvtár igazgatója. Barbara Wiermann, a könyvtár zenei osztályának vezetője emlékeztett, a Schumann-kutatók úgy vélik, hogy ez az utolsó hiányzó levélváltás a Schumann-kutatásból. „A levelek egy zenei korszak dokumentumai is, és bepillantást engednek Európa 1858 és 1896 közti zenei életébe” – tette hozzá a tartományok kulturális alapítványának főigazgatója, Markus Hilbert.

A levelezést Ernst Rudorff zongorista, zeneszerző és karmester örökösei a Sotheby’s aukciósházzal akarták elárvereztetni, a 2020 nyarára tervezett aukciót azonban a német hatóságok megakadályozták, nehogy ezek a német kulturális javak külföldi kézbe kerüljenek és elvesszenek.

A levélváltások részletes bepillantást engednek Clara Schumann, a kivételes zongoraművész életébe, hivatásába és utazásaiba, általában a 19. század zenetörténetébe – hangsúlyozta Monika Grütters kulturális államtitkár. A levelekben Schumann politikai és társadalmi kérdéseket is megvitatott Rudorff-fal.

A Brahmsszal folytatott levelezésben felmerült, a kultúra működését illető kérdések közül sok ma is aktuális, például az, hogy egy női művész miként egyeztetheti össze a családi életet és művészi tehetsége kibontakoztatását – hangzott el a csütörtöki drezdai sajtótájékoztatón.

Nyitókép: Clara Schumann (1819–1896), Autotypie, 1857. Forrás: Wikipédia