A címben szereplő két szó a legritkább esetben kapcsolódik össze a gondolatainkban. A beton szóról többségében csak a szürke, rideg, szögletes ipari létesítmények, vagy a letűnt szocializmus építészete jut eszünkbe. Pedig a beton alkalmazásakor ugyanúgy teret nyerhet a kreativitás.
Már a kiválasztott épületek funkciói is eléggé eltérőek, és többségében nem is jut eszünkbe, hogy külső megjelenésükben a beton határozza meg őket a leginkább. Górcső alá vettünk templomot, csillagvizsgálót, látogatóközpontot, színházat és metrómegállót is.
A Boldog Meszlényi Zoltán templom
Budapesten, Kelenföldön, a lágymányosi lakótelep szomszédságában, a panelházak gyűrűjében épült fel 2014-ben a Boldog Meszlényi Zoltán templom. Nem szokványos az épület anyagválasztása egy templom számára, de ide pontosan illik, hogy a hely szelleme kötelez. A környező betonrengetegre reflektál az épület egyszerűsége, éppen így válik rögtön otthonossá a hívek számára. A panelházak felújításakor mára trenddé vált, hogy beszínezik az épületeket. A templom esetében a szürke látszóbeton éppen a tisztaságot, egyszerűséget jelenti. Az egyszínű betonfalakon rendkívül szépen érvényesül a gyönyörű színes üvegablakokon átszűrődő fény. Ráadásul a beton ridegségével, merevségével szemben különleges, művészi megoldásokat alkalmaztak, kupolát, boltíveket és szinte csipkeszerű áttört falakat is beleálmodtak a tervező építészek. Munkájuk eredményeként bensőséges atmoszférájú, modern templomnak örülhetnek a környékbeli hívők.
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház
A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház esetében a beton mint építőanyag nem tűnik különösebben érdekesnek, hiszen a kőfejtő maga is robosztus, szürke, egyszerű megjelenésű, hasonlóan a betonhoz. A barlangszínházat azért emeljük ki, mert a látszóbeton segítségével egy látványos, az eredeti helyszínhez tökéletesen illeszkedő, monumentális teret alakítottak ki 2015-ben. A kőfejtő mészkőüledék-képződésével párhuzamot mutat a szilárduló beton rétegződése, a beton színében, textúrájában egységes megjelenést biztosít az épület számára.
Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont
Vagy itt van a 2012-ben megépült Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont, melynek különleges megjelenése a belső tartalom izgalmas mivoltát is előrevetíti. A múzeum témáját, a vulkánosságot hivatott megjeleníteni az egész épület, amely maga a vulkán szimbóluma nem formájában, hanem a tűzhányók logikáját leképezve a belső tereiben, külső megjelenésében egyaránt. A toronyépület külső színválasztása reflektál a helyszínre, a Ság-hegyre, ahol 50 évig bazaltot bányásztak, a betont megfelelő cementválasztással illetve festékkel bazaltszínűre változtatták. A vulkánhoz mint természeti jelenséghez kapcsolódik a látszóbeton zsaluzatának különösen robusztus megjelenése is. Az épület érdekessége még, hogy a külső betonfal kettős szerkezetű, a két réteg közötti levegőréteg szigetelő hatása jótékonyan befolyásolja az energetikai felhasználást is.
A 4-es metró Kálvin téri megállója
A 2014-ben átadott 4-es metró a kortárs magyar építészet leglátványosabb és legsikeresebb színtere, nem hagyható ki felsorolásunkból sem. A metróvonal állomásai közül a Kálvin térinél a leghangsúlyosabbak a látszóbeton elemek és felületek. A látványos építészeti tereket a tartószerkezetekkel egységben komponálták meg, az egyszerű beton elegáns és légies megjelenést eredményezett e közösségi tér számára.
Szombathelyi csillagvizsgáló
És végül egy utolsó épület, amely rendkívül progresszív megjelenését meghazudtolva 1968-ban épült szputnyikmegfigyelő állomásnak Szombathelyen. A ma már csillagvizsgáló néven is ismert épület meghökkentő megjelenése egy teljes egészében funkcionális házat takar. A különleges T-forma például a tető elhúzószerkezetét tartalmazza, a robusztus betonfalak pedig az érzékeny műszerek védelmében kaptak szerepet. Tervezője Zalotay Elemér volt, akit kortársai egyszerűen csak az „őrült építésznek” neveztek. Le Corbusier – a 20.század egyik legmeghatározóbb építészének – elvei alapján tervezett egy 1-2 km hosszú, negyven emeletes szalagházat Budapestre. Zalotay nem kívánt túl sok teret elvenni a természettől, de a modern városi ember minden igényét ki akarta elégíteni. Közel 70 000 ember lakásproblémáját oldotta volna meg, terve azonban nem talált értő fülekre. Zalotay körül megfagyott a levegő, nem kapott tovább tervezési lehetőséget. Mindenképpen külföldre akart távozni, ezért kihasználva a nyugati határszél adottságát, vitorlázó repülővel tervezett „áttévedni” Ausztriába. Háromszor zuhant le, mire felhagyott ezzel a tervével, míg 1973-ban meglepetésére útlevélhez jutott. Rögtön távozott is az országból, Svájcban telepedett le. Extrém ötleteivel itt sem állt le, saját magának épített „do it yourself” házat, amelyet svájci szomszédai mindenáron le akartak bontatni, de támogatói elérték, hogy védetté váljon az épület. Zalotay Elemért új hazájában is őrültnek tartatták, „őrült magyarnak” hívták, ennek ellenére rengeteg építésznek jelentenek inspirációt munkái a mai napig.
A nyitóképen a Zalotay Elemér által tervezett szombathelyi épület látható, fotó: Mészáros D. Zsolt.
