Jövő héten az OperaSzerda keresztmetszetében Saint-Saëns: Sámson és Delila című operája szerepel a kínálatban.
Kriszta Kinga szoprán énekesnő Debrecenben folytatta énektanulmányait, majd a Csokonai Színház énekkarának tagja lett, ahol már szólószerepekben is bemutatkozhatott Smetana, Muszorgszkij és Erkel műveiben. Az Operában Papagenaként debütált 2010-ben. Még ugyanabban az évben Paminát is elénekelte. Rendszeres megformálója Gara Mária (Hunyadi László), Melinda (Bánk bán) és Iluska (János vitéz) alakjának, emellett Janáček, Wagner és J. Strauss műveiben is láthatta őt a közönség.
Geiger Lajos bariton 2008-ban végzett a Zeneakadémián, de az Opera közönsége már egy évvel korábban is láthatta R. Strauss Elektrájában. 2008 tavaszán megnyerte a II. Nemzetközi Erkel Ferenc Áriaversenyt. Ezután meghívást kapott Madridba, hogy ő is képviselje Magyarországot az Európai Unió ünnepén. Változatos repertoárján elsősorban az olasz és a 19. századi operairodalom bariton szerepei találhatók meg, emellett gyakran hallható 20. századi magyar szerzők (Dohnányi, Kodály, Szokolay, Ránki) műveiben. A december 5-i Maszkabálon a két szólista többek közt a Figaro házassága, a Norma, a Carmen, a Hunyadi László és a Bohémélet részletivel várja a nézőket.
A zenész családba született Vörös Szilvia Pápán, Győrben és Budapesten folytatta énekesi tanulmányait, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Marton Éva irányítása alatt. 2008-ban megnyerte a VI. Országos Simándy Énekversenyt. Az I. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny nagydíjasaként 2014-ben R. Strauss Elektrájában hallhatta először az Opera közönsége. Ezt követően Gounod, Puccini, Verdi, Giordani és Wagner műveiben szerzett elismerést a dalszínházban. Az operák mellett gyakran lép fel oratóriumokban és dalesteken. 2016-ban a Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatkozott be, 2018-tól pedig a Bécsi Állami Operának is tagja.
Az eredetileg fizikusi végzettségű Cser Krisztián is zenész családba született. Diplomája megszerzése után énekművészi tanulmányokat folytatott. A Zeneakadémián 2008-ban szintén Marton Éva növendékekén végzett. Még akadémiai évei alatt bemutatkozhatott az Operában – Vörös Szilviához hasonlóan – az Elektrában. Rendkívül széles operarepertoárja a barokktól a kortárs művekig terjed, de rendszeresen hallható oratóriumok szólistájaként is.
Nevét a külföldi közönség szintén jól ismeri. Kékszakállú szerepét Európa jelentős színpadai mellett Kínában és a New York-i Carnegie Hallban is énekelte, a közelmúltban pedig Chemnitz és Mexikóváros A rajna kincse Wotanjaként is megismerhette. Munkásságát 2020-ban Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el. A december 6-i MaszkaBálban a Sámson és Delila Csókáriája vagy a Don Giovanni Regiszteráriája mellett a műsor csaknem felét a Gioconda részletei alkotják.
A hétvégi MaszkaBálokat megelőzően a Tercett-Trió december 4-i adására az Opera Kórus művészei ezúttal orosz esttel jelentkeznek.
Az orosz zenei realizmust megteremtő Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij (1813–1869) Kórusművek című ciklusából négy rész, Bunyin, Vjazemszkij, Puskin és Zsukovszkij költeményeire komponált darabok hangoznak el. Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) közismert művei mellett száznál is több dalt komponált, melyek közül a műsorban a Ночь (Éjszaka)csendül fel. Az est közreműködői: Szarvas Tünde, Bagosi Orsolya, Novák János és Tarnai Dávid, az énekkari művészeket Szirtes Katalin kíséri zongorán, a dalokat Alter Katalin fordította.
Az Opera Zenekar tagjaikortárs és klasszikus karácsonyi művekkel lepik meg a közvetítés nézőit.
Kovács Zoltán (1969) zenekari művész, fagott szólamvezető zeneszerzőként is komoly elismerést szerzett magának, 2009-ben Erkel-díjjal tüntették ki. Oratorikus, zenekari és kamaraműveit nemcsak a legnagyobb hazai zenekarok, de külföldi együttesek is rendszeresen műsorukra tűzik. Klarinétra írt Álomtáncok No. 3 című darabját Rumy Balázs, Galavics Gábor, Pálfi Csaba és Novák András szólaltatják meg.
A műsorban egy másik kortárs zeneszerző, Garwood Whaley (1942) különleges műve is helyet kap: a Dialogue for Snare Drum and Timpani (Párbeszéd pergődobra és timpanira) Nagy Roland és Maros Ádám ütőhangszeres művészek előadásában hangzik el. Csajkovszkij A diótörő című mesebalettjéből a méltán legnépszerűbb részletek csendülnek fel rézfúvósokra hangszerelt változatban Könyves-Tóth Mihály és Dávida Tamás trombitaművészek, valamint Bencze Csaba és Zakó Norbert harsonaművészek tolmácsolásában. Johann Sebastian Bach (1685–1750) Négyszólamú korálok című gyűjteményének részleteit a Tallián András (hegedű), Mészáros Balázs (brácsa), Miskolczi Anita (cselló) és Miklós Attila (nagybőgő) zenekari művészekből álló kvartett adja elő. Az est rendezője Aczél András, műsorvezetője Gyüdi Melitta.
A jövő héten, az OperaSzerda sorozatában december 9-én az egyik legnépszerűbb francia opera, a Sámson és Delila keresztmetszetét tekinthetik meg az érdeklődők.
Az ősbemutatója után150 évvel még mindig különös varázslattal bíró mű cselekménye a Szentírásból származik: Ferdinand Lemaire az ószövetségi Bírák könyvét felhasználva írt prózai színdarabot a hős Sámsont elcsábító Deliláról, akinek egyetlen célja volt, hogy megtudja a férfi erejének titkát.
A zeneszerző Camille Saint-Saëns sodró lendületű művében vallás és csábítás ellenállhatatlan elegye jön létre. Az opera koncertszerű keresztmetszetét ugyancsak Aczél András állítja színpadra. A címszerepekben Gál Erika és Fekete Attila, a további szerepekben Alexandru Agache, Varga Donát, Kiss András, Biri Gergely és Gábor Géza látható. Zongorán közreműködik Doman Katalin, az est műsorvezetője Mona Dániel.
Nyitókép: Kriszta Kinga és Geiger József. Képek forrása: Opera
