Kriza.jpg

Kriza János néprajzkutató emlékének ajánlják idén a Meseturnét

Kriza János néprajzkutató halálának 150. emlékéve alkalmából magyarországi és erdélyi településeken egyaránt várja a résztvevőket mintegy huszonöt mesés eseménnyel a Tekergő Meseösvény Egyesület egészen október 26-ig.

A Tekergő Meseösvény Egyesület minden évben szervez meseturnékat Erdélyben, amelyek hagyományosan jeles évfordulókhoz kapcsolódnak. A Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség tagjai közé tartozó egyesület idén Kriza János munkásságát helyezi fókuszba a mintegy 25 állomást számláló Kriza János Meseturnén, határainkon innen és túl, magyarországi és erdélyi településeken egyaránt.

A turnéhoz mesemondóként is lehet csatlakozni, és természetesen a mesehallgatókat is minden helyszínen nagy szeretettel várják.

„Kriza János munkásságának számos öröksége közül számunkra a prózafolklór műfaja a legfontosabb, azon belül a népmese, célunk annak népszerűsítése. Része vagyunk, éljük a népmese mozgalmának kialakulását, amire nagyon büszkék vagyunk – mondta a kronika.ro megkeresésére Hajós Erika mesemondó, az egyesület elnöke. – A meseturné egyben mesemondó-maraton is, melynek keretében igyekszünk megismertetni Kriza János munkásságát, ugyanakkor más gyűjtésekből is mesélünk. Iskolákban, óvodákban tartunk meseórákat, és műhelymunkát is kínálunk pedagógusok részére.”

A Kriza János Meseturné együttműködő partnerei a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség, a Szóperencia Egyesület, a Csűrdöngölő Kulturális Egyesület, az RMDSZ Pécska, a Csíki Család Kézműves Műhelye, a Bergendóc Szociális Szövetkezet, a Mesefaiskola és a Kriza János Néprajzi Társaság. Az eseménysorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. A Kriza János Meseturné keretében meseórákat tartanak, és pedagógusok számára műhelymunkát kínálnak, valamint esténként mesekocsmára is várják a felnőtteket.

Kriza János (1811–1875) református lelkész, költő és néprajzkutató a 19. századi magyar szellemi élet egyik meghatározó alakja volt. A magyar népköltészet korai gyűjtői közé tartozott, munkásságával pedig hidat teremtett a népi hagyomány és az irodalmi kultúra között. Legismertebb műve, az 1863-ban megjelent Vadrózsák című népköltési gyűjtemény, az első jelentős székely népdal- és népmese-válogatásként mérföldkőnek számít a hazai folklorisztikában. E kötettel Kriza nemcsak a székelyföldi néphagyományokat mentette meg az utókor számára, hanem tudományos alapokra helyezte az erdélyi magyar folklór vizsgálatát is. Kutatói és irodalmi tevékenységét az a mély meggyőződés vezette, hogy a népi kultúra kincsei – a dalok, mesék és mondák – nem csupán megőrzendő emlékek, hanem az egész magyar irodalom és identitás élő forrásai. Kriza János életműve ma is példaként szolgál mindazok számára, akik a néphagyományban az emberi közösség maradandó értékeit keresik.