A programsor június 18-án kezdődik a Csontváry Múzeumban tartott előadásokkal. Elsőként a mohácsi csata tömegsírfeltárásainak történetét ismerhetjük meg Simon Béla történész-főmuzeológus jóvoltából, majd az 1526-os mohácsi csata régészeti kutatásainak kulisszái mögé tekinthetünk be dr. Bertók Gábor régész-főmuzeológus, a Mohács 500 csatatérkutatási program vezetőjének kalauzolásával.
Másnap, szombaton a természetbe csábít dr. Gábor Olivér régész-főmuzeológus által vezetett Jakab-hegyi túra, amelynek részvevői megtekinthetik a pálos kolostort, valamint a vaskori sáncokat és halomsírokat, emellett a Zsongor-kőről eléjük táruló látványában is gyönyörködhetnek.
Aki szombaton inkább Pécsen maradna, annak érdemes csatlakoznia ahhoz a székesegyház elől induló régészeti sétához, amely Pécs történeti belvárosában kalauzolja végig az érdeklődőket Tóth Zsolt régész-főmuzeológus vezetésével. Többek között olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy hány székesegyháza volt Pécsnek, hová temették el Péter királyt, hol volt Pécs középkori egyeteme vagy hogy miért van oly sok pince a történeti belváros alatt.
Vasárnap, június 20-án az Ókeresztény Mauzóleumban Neményi Réka régész-muzeológus tart helyszíni vezetést, amelyen az érdeklődők részletes információkat kapnak a különleges építészeti emlékről és annak falfestményeiről.
Vasárnap délután már a török kori Pécsre utazhatunk képzeletben. A Kórház téri Jakováli Hasszán dzsámi elől induló városi séta során dr. habil Varga Szabolcs történész vezetésével megismerkedhetünk a város török kori emlékeivel, a hódítók új kultúrájával, a szakrális épületek funkcióival, valamint megtudhatjuk, hogyan éltek együtt a muszlimok és keresztények az oszmán fennhatóság időszakában.
Nyitókép: a III. számú tömegsír feltárása 2020-ban. Képek forrása: Janus Pannonius Múzeum
