A bélyeg bemutatásakor a bécsi Zsidó Múzemban Wiesenthal unokája, Racheli Kreisberg elmondta: a bélyeg egyfajta eszköz a holokauszt után született negyedik generációnak, hogy megfogalmazza történelmi kérdéseit. Kreisberg egy filmet is bemutatott a Zsidó Múzeumban nagyapja bélyeggyűjtő szenvedélyéről.
Izrael osztrák nagykövete, Aviv Sir-On is méltatta a bélyeget. Véleménye szerint a kezdeményezés nemcsak egy állam szuverenitásának jele, hanem össze is köti az államokat: a közös kiadvány az erősödő és mélyülő barátságos kapcsolatok jelképe. A bélyegkiadást Ariel Muzicant, a bécsi izraeli hitközség elnöke kezdeményezte, aki kiemelte: ez már a második ilyen jellegű bélyeg, mivel hat évvel korábban Herzl Tivadar, a cionizmus atyjának emlékére is kiadtak egyet.
Georg Haber, a múzeum igazgatója Andreas Mailath-Pokornyhoz, a bécsi városháza kulturális tanácsosához hasonlóan "nagy, jelentős eseménynek" értékelte a bélyegkiadást. Mailath-Pokorny kifejtette: "munkájával Wiesenthal visszaadta a civilizáció méltóságát".
Simon Wiesenthal (1908-2005) zsidó származású osztrák építészként a második világháború alatt több koncentrációs táborban és haláltáborban járt. Miután 1945-ben, Mathausenből felszabadult, életét a szökésben lévő náci katonai vezetők és háborús bűnösök felkutatásának és bíróság elé állításának szentelte.
1977-ben az egyik legnagyobb cionista emberjogi szervezet az ő tiszteletére Simon Wiesenthal Központ nevet kapta. A szervezet a neonáci csoportok megfigyelését és az antiszemitizmus elleni harcot tűzte ki céljául, valamint a tolerancia és a megértés elősegítését a civil társadalom erejével. A Los Angeles-i székhelyű SWC Jeruzsálemben, New Yorkban, Párizsban, Torontóban és Buenos Airesben is rendelkezik irodával.
