A különc festő: Csontváry
Negyven éves korában kezdett el a festészettel foglalkozni Csontváry, akinek festői ambíció beteljesítéséhez előbb az ahhoz szükséges egzisztenciális alapokat kellett megteremtenie. Patikát üzemeltetett, amivel végül sikerült megteremtenie azokat az anyagi lehetőségeket, melyek segítségével eljutott Münchenbe ? ahol a Nagybányai Művésztelephez kapcsolódó Hollósy Simon iskolájában képezte magát ?, Párizsba, majd Itáliába is, ahol a művészeti elképzeléseihez legmegfelelőbb színeket is megtalálta. Egyúttal a számára legkedvesebb festési módot is itt lelte meg: a plein air, vagyis a szabadban festés híve volt a természeti témák felé forduló festő
A Taorminai görög színház romjai
Mindezt a monumentális tájképekben elevenítette meg: a legjobb színeket elmondása szerit a Tátrában, Szicíliában és Libanonban találta meg. A Taorminai görög színház romjai című Csontváry-kép például Szicíliában született. Érdekessége, hogy egyszerre több perspektívát használ a festő, hogy például nem tudjuk egyértelműen megmondani, bizonyos szögből még a napsugarakat is meg lehet látni a képen. Több kérdés is övezi a festményt: hogy a romok közötti fa az a templom része, vagy a háttérhez tartozik-e, vagy hogy a bal felső sarokban található szürke foszlány az hegyet, vagy felhőt ábrázol-e. Témaválasztása ugyan illett a kor elvárásaihoz, a kép színei: a sárga és a vörös azonban túlmutattak azon.
Éppen ez vezetett el ahhoz, hogy éltében egyetlen képet sem tudott eladni. festményei távoli rokona, Gerlóczy Gedeon segítségével maradhattak csak fenn: a mai Hadik Kávéház fölött kialakított műteremben maradt képeket a festő halála után ugyanis teherautóvászonnak akarták felhasználni. Ennek oka pedig az volt, hogy nagyon jó minőségű vásznakkal dolgozott. Gerlóczy az összes részvényét pénzzé téve megvásárolta a műtermet.
Az élet fintora, hogy nem ugyan ő maga egy képet sem tudott eladni, nem rég hazai viszonylatban a valaha legmagasabb áron, 240 millió forintért kelt el egy frissen felfedezett képe.
Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban
A képen Csontváry nem csak a színekkel és a képekkel játszik, azon az ecsetvonások ugyanis háromdimenzióssá válnak.
A színek kikeverésében segítségére voltak gyógyszerészeti ismeretei, tudta, milyen anyagokat kell összekevernie ahhoz, hogy a megfelelő szint kapja. Segített ebben továbbá jó szeme is. Tudományát ifjú korában kereskedőként is hasznosította: kiválóan, társai közül kiemelkedve, sokkal jobban meg tudta ugyanis különböztetni a kelmék színeit egymástól.
Villanyvilágította fák Jajcéban
Festőtársai közül is kitűnt Csontváry: nem ivott, nem cigarettázott, és még csak húst sem evett. Különc viselkedése másoknak is feltűnt. Amikor Ferenczy Károlynak a Villanyvilágíttta fák Jajcéban című kép kapcsán annyit mondott, hogy egy papírlapot összetekerve szemlélje a kép részleteit, mert úgy jobban kitűnnek az apró finomságok, azt mondta: ?eddig azt hallottam, hogy maga teljesen bolond. Most viszont már tudom, hogy teljesen az.?
Az éjszakai és a naplementében készült képeket a fényviszonyok miatt jelentettek nehéz vállalkozást.
A képen érdemes megtekinteni, miként ad fényt a lámpa és miként szűrődik a lemenő nap fénye a tájban.