Bár a hüdria folyadékok tárolására szolgált, az adott esetben egy elhunyt hamvait őrizte. Mint Anelija Bozskova, az ásatások társvezetője rámutatott, az effajta hüdriák meglehetősen ritkák voltak az ókori világban, Neszebár környékén pedig első ízben került elő ilyen.
"Ennek révén sikerült majd többet megtudnunk a korabeli temetkezési szokásokról a térségben. A hamvasztásos temetkezések ugyanis igen ritkák Mesambria nekropoliszában, ahogy ritkaságszámba mentek más Fekete-tengeri görög települések temetőiben is" ? magyarázta a régész. Hozzátette: a lelet másik érdekessége, hogy urnaként alkalmazták a tárolóedényt.
Előkerült a bronzedényt díszítő dombormű is, amely valószínűleg leesett a hüdriáról. A díszítésen egy férfi és egy nő alakja látható, mindkettőt szárnyakkal ábrázolta az ókori művész. A régészek feltételezése szerint mitológiai jelenetről van szó.
A sírban egy olyan tárgyat is találtak, amelyet férfiak használtak tisztálkodásra, ebből a szakemberek arra következtettek, hogy egy férfi földi maradványait helyezték itt végső nyugalomra. Az i.e. 2. évezredben alapították a trák Menebria települést. Sztrabón (i.e.64 - i.sz. 23) görög földrajztudós szerint a város neve az alapító Menész és a várost jelentő trák bria szó összetételéből keletkezett.
Menebriát megarai dór telepesek foglalták el az i.e. 6. század elején. Fontos központja volt a trákokkal folytatott közvetítő kereskedelemnek: hajói bejárták a Fekete-tengert és a Földközi-tengert, de Egyiptomba is eljutottak. A városban az i.e. 5. századtól bronz és ezüst pénzérmeket vertek, az i.e. 3. századtól pedig aranypénzeket is. I.e. 71-ben a város római uralom alá került, de megtarthatta kiváltságait, egyebek közt a pénzverés jogát. A bizánci birodalomban 680-tól kezdve püspöki székhely volt.
