Az intézet honlapja tájékoztatása szerint Dobos Kálmán a Budapesti Rádiószinfónikusok csellistájaként kezdte pályafutását, majd a Klagenfurti Rádiózenekar szólóistája lett. Tíz éven át tagja volt a stuttgarti Pfeifer Quartettnek, ezzel egyidőben koncertezett bel- és külföldön. A spanyol és a svéd rádió, a TV Barcelona, a WDR, az SDF, az SWF es az ORF számos hangfelvételt készített vele.
Réti Balázs Budapesten született, tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte. Jelenleg az egyetem zongoratanszékének tanára. 1999-2001 között Fischer Annie ösztöndíjas. Számos nemzetközi verseny díjazottja (pl: 1996 Dublin; 1997 Scheveningen; 1997 Bordeaux). Rendszeresen koncertezik szerte Európában, az Egyesült Államokban és a dél-amerikai kontinensen.
A stuttgarti kulturális intézet története
Egy 1987-ben meghozott, majd 89-ben kiegészített és aláírt német-magyar kormánymegállapodás alapján 1990-ben nyitották meg az intézetet.
Azóta négy igazgató Kalász Márton, Kishegyi Viktória, Szolnoki Vera és 2001 szeptemberétől Kurucz Gyula saját elképzelései szerint alakította a mára tartományszerte ismert és elismert intézményt. Minden igazgatónak figyelembe kellett azonban venni Baden-Württemberg sajátos adottságait. Egyrészt a szokatlan rokonszenvet Magyarország iránt. Másrészt az 1947-ben kitelepített, mintegy 200.000 hazai német kettős kötődését és állandó kapcsolattartását a néhai szülőfölddel. Harmadrészt a több tízezernyi magyar emigráns beépülését a helyi társadalomba, önálló vagy a németekkel közösen szervezett kulturális egyesületét. Végül pedig ? az előzményekből adódóan ? mintegy száz, valóban aktív kapcsolatokat ápoló testvérváros hálózatát.
A tizenkét év alatt fokozatosan épült ki az intézet adatbázisa, jött létre kiterjedt kapcsolatrendszere a kultúra terén, a tartomány kormányával és intézményeivel. A millenniumi év nagyszabású rendezvényei tovább gyarapították a ház és hazánk jó hírét.
Az utóbbi időben a változatlanul színvonalas művészeti bemutatkozások mellett egyre tágabb spektrumban mozog az intézet ? programjaiba beépül a környezetvédelem, a kapcsolattörténet, az orvostörténet, tudománytörténet, az innováció, a magyar szabadalmas közös értékesítése egészen a magyar kutatási politikai koncepció itteni ismertetéséig. Az intézet igyekszik egyre jobban összehangolni munkáját a berlini, a bécsi Collegium Hungaricum-al és a müncheni hungarológiai központtal, és kiterjeszteni működését ez egész délnémet területre. Persze Baden-Württemberg tartomány kultúrával való ellátása is igen komoly feladat, hiszen a 10,5 millió lakosú terület történelmileg három egységből szervesült eggyé 50 éve s ezért 6-8 "kulturális fővárosa" van, mind önálló kultúrpolitikával és érdeklődő, hatalmas felvevő piaccal.
