(MTI/AFP/Reuters/dpa) - A tiltakozó diákok és tanáraik narancsszínű mellényekben, amelyeknek hátán a "Parthenóni márványok - újraegyesítést most" felirat volt olvasható angolul, az Athéné Parthenosz (szűzi Athéné) istennőnek emelt, mintegy 2500 éves templomot körülvevő sétatéren gyűltek össze.
A megmozduláson felmutatott listák tanúsága szerint több mint 65 ezer görög diák csatlakozott a XIX. század elején elorzott domborműtöredékek visszaszolgáltatását követelő világméretű mozgalomhoz. A templom híres 96 frízlapjából 56-ot napjainkban is a British Museumban őriznek Lord Elgin egykori isztambuli brit nagykövetnek köszönhetően. A diplomata 1806-ban a Parthenón szobrászati díszítésének legjobb állapotban megmaradt remekműveit - az Akropolisz más műemlékei mellett - lebontatta és Angliába szállíttatta az akkoriban az oszmán birodalomhoz tartozó Görögországból.
Athén 1982 óta követeli vissza a márványfaragványokat, eddig hasztalanul. A British Museum arra hivatkozva hárít el minden megkeresést, hogy a műalkotásoknak sokkal jobban gondját viselik Londonban, ahol nincsenek kitéve az athéni légszennyezésnek sem, amely a Parthenónban maradt frízeken már nyomot hagyott.
A keddi diáktüntetés résztvevői 900 levelet küldtek a British Museum vezetőjének, és az élőlánc egyik szervezője elmondta, hogy hamarosan hasonló megmozdulást rendeznek a londoni múzeum előtt is. A görög közszolgálati rádió arról számolt be, hogy már 34 államban indult polgári kezdeményezés a fríztöredékek visszakövetelésére.
A Parthenón Görögország egyik leghíresebb ókori építészeti műemléke, egyúttal az egyik legismertebb építmény a világon. Ősszel nyílik meg az Akropolisz új múzeuma, festői kilátással a görög főváros nevezetes dombjaira. A tervek szerint a jelenleg Londonban megcsodálható fríztöredékeket elmosódó hologramokkal fogják helyettesíteni.
A templomból hiányzó domborművekből jutott párizsi, bécsi, római, palermói, koppenhágai, müncheni és würzburgi múzeumok gyűjteményeibe is, ezeket Görögország ugyancsak visszaköveteli.
A megmozduláson felmutatott listák tanúsága szerint több mint 65 ezer görög diák csatlakozott a XIX. század elején elorzott domborműtöredékek visszaszolgáltatását követelő világméretű mozgalomhoz. A templom híres 96 frízlapjából 56-ot napjainkban is a British Museumban őriznek Lord Elgin egykori isztambuli brit nagykövetnek köszönhetően. A diplomata 1806-ban a Parthenón szobrászati díszítésének legjobb állapotban megmaradt remekműveit - az Akropolisz más műemlékei mellett - lebontatta és Angliába szállíttatta az akkoriban az oszmán birodalomhoz tartozó Görögországból.
Athén 1982 óta követeli vissza a márványfaragványokat, eddig hasztalanul. A British Museum arra hivatkozva hárít el minden megkeresést, hogy a műalkotásoknak sokkal jobban gondját viselik Londonban, ahol nincsenek kitéve az athéni légszennyezésnek sem, amely a Parthenónban maradt frízeken már nyomot hagyott.
A keddi diáktüntetés résztvevői 900 levelet küldtek a British Museum vezetőjének, és az élőlánc egyik szervezője elmondta, hogy hamarosan hasonló megmozdulást rendeznek a londoni múzeum előtt is. A görög közszolgálati rádió arról számolt be, hogy már 34 államban indult polgári kezdeményezés a fríztöredékek visszakövetelésére.
A Parthenón Görögország egyik leghíresebb ókori építészeti műemléke, egyúttal az egyik legismertebb építmény a világon. Ősszel nyílik meg az Akropolisz új múzeuma, festői kilátással a görög főváros nevezetes dombjaira. A tervek szerint a jelenleg Londonban megcsodálható fríztöredékeket elmosódó hologramokkal fogják helyettesíteni.
A templomból hiányzó domborművekből jutott párizsi, bécsi, római, palermói, koppenhágai, müncheni és würzburgi múzeumok gyűjteményeibe is, ezeket Görögország ugyancsak visszaköveteli.
