(MTI) - L. Simon László, a bizottság elnöke - aki Német Zoltánnal, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetőjével és Puskás Imrével, a Tolna megyei közgyűlés fideszes elnökével együtt önálló képviselői indítványként nyújtotta be a javaslatot -azzal indította vitára a módosítást, hogy széleskörű egyeztetés után a szakmai szervezetek javaslatait többé-kevésbé bedolgozták a dokumentumba.
A többé-kevésbé megjegyzés magyarázata - mint mondta -, hogy az alternatív színházak kérése, hogy lehessen delegátusuk a létrejövő új testületben, a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanácsban(NEIT), technikailag nem teljesíthető, mert előbb alakul meg a tanács, mint ahogy kiderül, kik kerülnek a pályázati kategóriába.
A módosítás egyik fő eleme ugyanis, hogy a korábbi hat helyett három nyilvántartási kategóriát nevez meg. A végrehajtási rendeletek megalkotása során - amely a szaktárca feladata lesz - fontos részletkérdés az alternatív művészeti intézmények érdekeinek érvényesítése. Úgy készült el a törvényjavaslat, hogy az ne veszélyeztesse azt a jelentős anyagi forrást, ami a társasági adókedvezménnyel jut a magyar színházi világba.
Gulyás Dénes képviselő sokallta a 70 százalékos arányt a nyilvántartásba vételhez, a törvényjavaslat ugyanis arra kötelezné a szimfonikus zenekarokat, kamarazenekarokat, énekkarokat, hogy ilyen arányban foglalkoztassanak felsőfokú diplomával bíró művészeket.
L. Simon László válasza szerint az egyeztetéseken a szakmai szervezetek a 80 százalékos arányt is elfogadhatónak tartották, ennek ellenére került a javaslatba a 70 százalék. Mint rámutatott, a törvény hatályba lépése után még lesz egy átmeneti időszak, bevezetési kedvezmény, hiszen a néptánc világában a kritérium sokkal nehezebben teljesíthető, mint egy kiemelt fővárosi színháznál. A bizottsági elnök szerint ezt a kérdést a végrehajtási rendelettel megnyugtatóan lehet kezelni, a 70 százalékos követelmény egyébként is a nemzeti intézményeket érinti.
Karácsony Gergely, a bizottság LMP-s alelnöke többek között arra volt kíváncsi, miért nem a kormány nyújtotta be a törvénymódosítást. L. Simon László - a vita végén - erre annyit válaszolt, hogy országgyűlési képviselők előterjesztése a módosítás, a kodifikációs munkát is ők végezték el, amihez a szaktárca és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is hozzájárult.
Karácsony Gergely fontosnak és hasznosnak nevezte a szakmai szervezetekkel való egyeztetést, de megjegyezte: az annyira sem volt nyilvános, hogy a bizottság tagjai ezek jegyzőkönyvét megkapják. A módosítással ugyan jobb lesz a törvény, de hiányzott a társadalmi párbeszéd alapvető kérdésekről, például arról, hogy a mindenkori miniszternek mekkora a politikai felelőssége, milyen lehet a beleszólása egy-egy művészeti ágazat kérdéseibe - jegyezte meg az LMP-s képviselő.
Úgy vélte: míg az alternatív színházak az eredeti törvényben szereplő fix finanszírozási "láb", meghatározott kvóta garanciájával biztonságosan működhettek, addig ez a módosítással veszélybe kerül, ami megosztja a szakmát.
L. Simon László válaszában fölöslegesnek tartott minden, az alternatív szervezetekkel kapcsolatos félelmet. Úgy vélte, a küzdés a támogatásért motiváló erő.
Hiller István volt kulturális miniszter azt hangsúlyozta: a 2008-as törvény erénye, hogy létrejött, de lehet és szükséges is korrigálni. Szakértőik azonban "forintosították" a törvényjavaslatot, és megállapították: szerkezetében pénzigényesebb, mint az előző. Tart tőle, attól függ majd, melyik szervezet kerül a normatív, illetve a pályázati kategóriába, hogy mennyi pénz áll a költségvetésben rendelkezésre a normatív, állami finanszírozásra. Megjegyezte: a törvényhez kapcsolódó jelenlegi költségvetési támogatás 35 százalékát vonták el idén, ami már kritikus állapotot eredményezett. Kevesebb támogatás esetén kaotikussá válhat a helyzet - figyelmeztetett Hiller István.
L. Simon László a vita végén hangsúlyozta: mindent elkövetnek, hogy megfelelő költségvetési pozíciót vívjanak ki a törvény számára. Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős helyettes államtitkára elmondta: a tárca üdvözli a törvénymódosítást. Hozzáfűzte: a végrehajtási rendeletek megalkotásába a szakmai szervezetek képviselőit is bevonják majd.
A törvényjavaslathoz a hétfői ülésen egy módosítást is elfogadott a bizottság, amely kötelezővé tenné a produkcióknál a korhatár megjelölését. Az előadóművészeti szervezeteknek önbevallásos alapon kellene feltüntetniük a műsorfüzetben, plakáton, hogy a produkció például 14, 16 vagy 18 éven felülieknek ajánlott-e.
Az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítását szolgáló javaslatot a bizottság 11 igen szavazattal - 4 tartózkodás mellett - támogatta.
