 |
(MTI) A Magyar Állami Operaház hosszan húzódó vezetőváltásával kapcsolatban Szőcs Géza úgy vélte, "rossz döntések és át nem gondolt kompetenciaviszonyok vezettek oda, hogy ez a helyzet alakult ki", az Operaház esetét leszámítva azonban értékelése szerint nem volt olyan nyomás, amelynek ne tudott volna ellenállni.
Mint az államtitkár hangsúlyozta, feladata most az, hogy a kultúrát visszafordíthatatlan hibák és veszteségek nélkül végigvezesse "két szűk esztendőn", de eközben is nyílik lehetősége nagy horderejű fordulatok, változások előidézésére. Ezek közül a MaNDÁ-t emelte ki: a tervek szerint a Magyar Nemzeti Digitális Archívum a teljes magyar kultúrkincshez digitális hozzáférést fog biztosítani.
Személyes mérleget vonva Szőcs Géza arról számolt be, hogy ? a többek között Orbán Viktorral ápolt ? barátai kapcsolatait megterheli a kormányzati munka, ráadásul író létére a könyvekre sem marad ideje. A közelmúltban látott színházi előadások közül a kultúrpolitikus mások mellett Jordán Tamás Az ember tragédiája- és Alföldi Róbert Bánk bán-rendezését említette.
Az Andrássy-negyedre kitérve elárulta: tervei szerint az Oktogon és a Hősök tere közötti, kulturális intézményekkel sűrűn átszőtt zóna a gyalogosoké, a kerékpárosoké és az omnibuszoké lesz. Az államtitkár a Felvonulási téren létrehozandó Múzeumsziget tehermentesítésére szükségesnek gondolja a Dózsa György út forgalmának alagútba terelését. Szőcs Géza hozzátette: a Várból a Múzeumszigetbe költözhetne a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), valamint a kecskeméti fotótörténeti gyűjteményt és az MTI Fotóarchívumát egyesítő Magyar Fotótörténeti Múzeum, míg a Magyar Természettudományi Múzeum a Petőfi Csarnok helyén találhatna új otthont. Az államtitkár becslései szerint a teljes beruházás költsége nem haladná meg a 20 milliárd forintot, a kulturális turizmusra jelentett hatása azonban sokszorosan felülmúlná ezt az összeget, ráadásul az MNG költözésével értékes várbeli ingatlan is felszabadulna.
Mint Szőcs Géza közölte, a magyar kormány 200 millió forintos támogatásával Los Angelesbe tervezett Bánk bán-produkció jövőre megvalósulhat, mellette a várhatóan "konkrét és azonnal megragadható eredmény" szól, az államtitkár ugyanakkor a projekt részleteivel kapcsolatban aggályainak is hangot adott.
Helyes döntésnek nevezve a Pekingben június közepén megnyílt kortárs magyar képzőművészeti kiállítás támogatását is. A kultúrpolitikus hangsúlyozta: a Forrás Galéria kínai kapcsolatai tették lehetővé a tárlat létrejöttét, annak haszna pedig felbecsülhetetlen, ha "a világ vezető gazdasági hatalmával olyan kapcsolatrendszert tudunk kialakítani, ahol minket megbecsülnek, egyenrangúnak tartanak vagy fel is néznek ránk".
Szőcs Géza beszámolt a kulturális államtitkárság filmtámogatási keretének várható elosztásáról is. Elmondása szerint a 656 millió forintos keretről személyesen döntött, és kudarc esetén kész levonni a konzekvenciákat. Szabó István Az ajtó című filmje 140 millió, Vidnyánszky Attila Szarvassá változott fiú című adaptációja és Szász János A nagy füzet című filmje 100-100 millió forintos állami támogatást kap, míg Gyöngyössy Bence Liszt-filmjéhez 60 millióval járul hozzá az államtitkárság. A támogatni tervezett munkák között Szőcs Géza felsorolta Pesty László, Kabay Barna, Szilágyi Andor, Gothár Péter, Kenyeres Bálint, Fliegauf Benedek, Bodzsár Márk, Deák Krisztina és Forgács Péter filmterveit is, kiemelte továbbá Bereményi Gézának Kincsemről, a versenylóról írt forgatókönyvét, amelyet Koltai Lajos rendezne meg Oscar-díjas színészekkel.
Szőcs Géza szót ejtett a Budapestre tervezett nemzetközi filmfesztivál ötletéről is, amely szakmai körökben komoly vitát váltott ki. Mint hangsúlyozta, egy ilyen rendezvény "a szakma összes szereplőjének és a nézőknek távlatilag sokkal nagyobb hasznot hoz, mint amennyibe kerül", ezért érdemes akár a filmtámogatási keret csökkentése árán is megtartani.
A Magyar Filmszemle megrendezéséről az Andrew Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap dönt ? fűzte hozzá az államtitkár, aki úgy gondolja, jövőre nem lesz az eddigiekhez hasonló magyar filmes mustra.
Az államtitkár sikernek nevezte a magyar EU-elnökség kultúrdiplomáciai vonatkozásait és a Ferihegyi repülőtér átnevezését, valamint azt, hogy "nem tört ki ebben az országban ennél nagyobb kultúrkampf". Kudarcként az Operaház ügyét és "bizonyos kommunikációs deficiteket" nevezett meg.
