(MTI) - A rendezvényen Bozóki András személyes kérésére részt vett Tamás Gáspár Miklós filozófus és Rockenbauer Zoltán szociálantropológus, a nemzeti kulturális örökség volt minisztere is; ők felkért hozzászólókként fejtették ki véleményüket a könyvről.
Tamás Gáspár Miklós filozófus Bozóki András kulturális koncepcióját erőteljesen posztmodern jellegűnek nevezte.
"A posztmodern utolsó harci kiáltása Bozóki András programja, amelyben a kései liberalizmusnak a karaktere jelenik meg, enyhe relativista légkörben, az egész nagyon cool, nincs benne semmi gáz" - fogalmazott a Jószöveg Műhely kiadásában megjelent kötetről szólva a filozófus.
Mint mondta, megítélése szerint a volt kulturális miniszter a magas kultúra és a populáris kultúra közötti különbséget nem tekinti abszolútnak, a pillanatot pedig nem tekinti jelentéktelenebbnek a hosszú történelmi időnél.
Rockenbauer Zoltán a kötet harmadik, Bozóki András miniszteri tevékenységéről szóló fejezetét ismertetve elmondta: ez "a legértékesebb rész (...), ez az, amivel nyomot akar hagyni".
Az első Gyurcsány kormány volt kultuszminiszterének programja radikálisan baloldali, "zöld jellegű" kulturális alternatív program - fejtette ki Rockenbauer Zoltán. Ugyanakkor hozzáfűzte: semmiképpen nem egy államszocialista kulturális program.
Bozóki András könyvéből a TEA elnevezésű fogalomegyüttest, azaz a tisztesség, esélyegyenlőség és alternatíva kulcsfogalmait emelte ki.
Rockenbauer Zoltán szerint Bozóki András tévedett akkor, amikor úgy nyúlt a kultúrához, mint "szociális mezőhöz", amikor esélyegyenlőséget akart teremteni a kultúrában.
Egy kulturális miniszter feladata nem "a közlegelő fenntartása", hanem a "kertészkedés, a növények nemesítése" a hagyomány átörökítése, a nemzet megtartása, az etikai szempontok szem előtt tartása - hangsúlyozta.
Bozóki András Rockenbauer Zoltán szavaira reagálva, 2005 februárja és 2006 júniusa közötti miniszteri tevékenységét értelmezve elmondta, hogy akkoriban a kultúra a nemzeti identitás szempontjából fontos intézményekre helyezte a hangsúlyt.
Emlékeztetett arra, hogy már a minisztérium elnevezése - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - is problémát jelentett számára, hiszen ez a név a kultúrát az örökség fogalmára szűkítette, és valamiféle múltba néző aspektust tulajdonított neki, mintha a kultúra a hagyománnyal és az örökséggel lenne azonosítható.
Ugyanakkor megjegyezte "kapálózott ez ellen", hiszen "a kultúra nemcsak intézményrendszer, hanem gyakorlat, nemcsak identitás, hanem kreativitás, nemcsak múlt, hanem jelen is".
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti kultúra nem homogén, oszthatatlan dolog, hanem maga is alakul, átalakul és sok-sok apró részből áll: így falusi, városi, regionális és egyéb kultúrák összessége.
Szólt arról is, hogy a TEA fogalomegyüttesét azért találta ki, hogy tartalmi elemekkel töltse meg a baloldali kultúrpolitikát.
Miniszteri tevékenységének célja a nyitott kultúrpolitika megteremtése volt - összegezte gondolatait Bozóki András.
Tamás Gáspár Miklós filozófus Bozóki András kulturális koncepcióját erőteljesen posztmodern jellegűnek nevezte.
"A posztmodern utolsó harci kiáltása Bozóki András programja, amelyben a kései liberalizmusnak a karaktere jelenik meg, enyhe relativista légkörben, az egész nagyon cool, nincs benne semmi gáz" - fogalmazott a Jószöveg Műhely kiadásában megjelent kötetről szólva a filozófus.
Mint mondta, megítélése szerint a volt kulturális miniszter a magas kultúra és a populáris kultúra közötti különbséget nem tekinti abszolútnak, a pillanatot pedig nem tekinti jelentéktelenebbnek a hosszú történelmi időnél.
Rockenbauer Zoltán a kötet harmadik, Bozóki András miniszteri tevékenységéről szóló fejezetét ismertetve elmondta: ez "a legértékesebb rész (...), ez az, amivel nyomot akar hagyni".
Az első Gyurcsány kormány volt kultuszminiszterének programja radikálisan baloldali, "zöld jellegű" kulturális alternatív program - fejtette ki Rockenbauer Zoltán. Ugyanakkor hozzáfűzte: semmiképpen nem egy államszocialista kulturális program.
Bozóki András könyvéből a TEA elnevezésű fogalomegyüttest, azaz a tisztesség, esélyegyenlőség és alternatíva kulcsfogalmait emelte ki.
Rockenbauer Zoltán szerint Bozóki András tévedett akkor, amikor úgy nyúlt a kultúrához, mint "szociális mezőhöz", amikor esélyegyenlőséget akart teremteni a kultúrában.
Egy kulturális miniszter feladata nem "a közlegelő fenntartása", hanem a "kertészkedés, a növények nemesítése" a hagyomány átörökítése, a nemzet megtartása, az etikai szempontok szem előtt tartása - hangsúlyozta.
Bozóki András Rockenbauer Zoltán szavaira reagálva, 2005 februárja és 2006 júniusa közötti miniszteri tevékenységét értelmezve elmondta, hogy akkoriban a kultúra a nemzeti identitás szempontjából fontos intézményekre helyezte a hangsúlyt.
Emlékeztetett arra, hogy már a minisztérium elnevezése - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - is problémát jelentett számára, hiszen ez a név a kultúrát az örökség fogalmára szűkítette, és valamiféle múltba néző aspektust tulajdonított neki, mintha a kultúra a hagyománnyal és az örökséggel lenne azonosítható.
Ugyanakkor megjegyezte "kapálózott ez ellen", hiszen "a kultúra nemcsak intézményrendszer, hanem gyakorlat, nemcsak identitás, hanem kreativitás, nemcsak múlt, hanem jelen is".
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti kultúra nem homogén, oszthatatlan dolog, hanem maga is alakul, átalakul és sok-sok apró részből áll: így falusi, városi, regionális és egyéb kultúrák összessége.
Szólt arról is, hogy a TEA fogalomegyüttesét azért találta ki, hogy tartalmi elemekkel töltse meg a baloldali kultúrpolitikát.
Miniszteri tevékenységének célja a nyitott kultúrpolitika megteremtése volt - összegezte gondolatait Bozóki András.
