Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat a Parlamentben

Kultpol


kossuthdijd__as20070315001.jpg
Budapest, 2007. március 15. Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint a meghívottak a Szózatot éneklik a Parlament kupolatermében, amiután az államfő a nemzet ünnepén, március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján a miniszterelnök előterjesztésére Kossuth- és Széchenyi-díjakat, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseit nyújtotta át.MTI Fotó: Kovács Tamás
 
Sólyom László: ez a nap a nemzet egységét fejezi ki

(MTI) - Ez a nap a nemzet egységét fejezi ki - mondta Sólyom László államfő a nemzet ünnepén, március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján, az Országházban tartott díjátadó ünnepségen.
    A köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére Kossuth- és Széchenyi-díjakat, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseit nyújtotta át.
    Ünnepi köszöntőjében az államfő örömét fejezte ki amiatt, hogy március 15-ét több országban, mégis a magyar nemzet egységének keretein belül ünneplik.
    Hozzátette: a magyar nemzet egységét fejezte ki az is, hogy Romániában, Kolozsvárott állami kitüntetéseket adhatott át ott élő magyaroknak.
    A Parlament kupolacsarnokában rendezett ünnepségen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint több párt képviselője is.
    "Március 15-e van, az a nemzeti ünnep, amelyet minden magyar sajátjának érez, amely minden magyarnak, bárhol is él a világban, mélyen begyökerezett a szívében, amely mintát adott az ifjúságnak hosszú időn keresztül" - mondta Sólyom László köszöntőjében.
    Hozzátette: "ezt az egyetemességet nem elég hangsúlyozni, és nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a nyitottságot sem, amit a magyar nemzet kulturális nemzetként felfogott koncepciója jelent".
    A köztársasági elnök szerint amennyiben 1848-ban találhatunk valami olyasmit, ami nem sikerült, akkor az az volt, hogy az államot, az államnemzetet és a nyelvében élő kulturális nemzetet nem tudták összeegyeztetni.
    "Most, miután a magyarság túlnyomó többsége, 12 millió magyar az Európai Unió polgára lett, most, amikor a határok megnyílnak, most van itt az a pillanat, amikor a lelkeknek is meg kell nyílnia, amikor le kell bontani azokat a korlátokat, amelyek elválasztanak minket egymástól, elválasztanak a szomszédoktól és Európától" - hangsúlyozta beszédében Sólyom László.
    A köztársasági elnök örömét fejezte ki amiatt, hogy két olyan magyar hazafi neve fémjelezi a díjakat, akik "voltaképpen ellentétes koncepciókat képviseltek a nemzet jövőjéről", de amikor eljött a pillanat, mégis sikerült egyesíteni gondolataikat.
    Sólyom László szerint ha tudta a nemzet 1848-ban, 1989-ben, hogy mit is kíván, akkor "most van itt a pillanat, amikor ismét tudnia kell, hogy mit kíván, amikor a magyar nemzet majdnem egésze belép az unióba, amikor megnyílnak a határok, megnyílnak a lelkek, és amikor pontosan a Kossuth- és Széchenyi-díjaknál egy még nagyobb egység érvényesül, a művészi színvonal egysége, amely nem zárkózik nemzeti keretek közé". A köztársasági elnök szerint szintén egyetemes a tudományos teljesítmények mércéje.
    Az ilyen ünnepi alkalmakkor mutatkozik meg "a nemzet jobbik arca, ilyenkor mutatkozik meg, hogy milyen sokfajta teljesítmény, milyen sok, rengeteg áldozatot követelő életmű épül fel, mennyi nagyszerű felfedezés született (...)" - zárta köszöntőjét Sólyom László.
    Az államfő 21 művésznek nyújtott át Kossuth-díjat, 18 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseit 17-en vehették át.
    A Széchenyi-díjban részesített Szöllősy András zeneszerző, zenetörténész és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetett Lámfalussy Sándor közgazdász nem volt jelen az ünnepségen. Szöllősy András helyett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia képviselője vette át az elismerést. Lámfalussy Sándor később veszi át a kitüntetést.
 

psotakossuthd__as20070315004.jpg
Budapest, 2007. március 15. Psota Irén színművész átveszi a Kossuth-díjat Sólyom László köztársasági elnöktől a Parlament kupolatermében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján rendezett kitüntetési ünnepségen. Jobbra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.MTI Fotó: Kovács Tamás
 
 
 
A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából
a KOSSUTH-DÍJAT adományozta:
    az operairodalom tenor szerepeinek kiváló megformálásáért, művészi pályafutása elismeréseként
    B. NAGY JÁNOSNAK, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekesének, Érdemes Művésznek,

    stílusteremtő művészi tevékenységéért, a kortárs improvizatív zene és jazz nemzetközileg is elismert műveléséért, sokoldalú zeneszerzői munkásságáért
    DÉS LÁSZLÓ Liszt Ferenc-díjas zeneszerzőnek, előadóművésznek, Érdemes Művésznek,

    a szellemi hagyományok és a mai kor festészeti törekvéseinek szimbolikus, nagyhatású egyesítéséért
    FÖLDI PÉTER Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Érdemes Művésznek, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főiskolai tanárának,

    több évtizedes kimagasló színészi alakításaiért
    GÁLFFI LÁSZLÓ Jászai Mari-díjas színművésznek, Érdemes Művésznek,

    új utak kereséséért és a portrészobrászat megújításáért
    GULYÁS GYULA szobrászművésznek, Érdemes Művésznek,

    több évtizedes nagysikerű rendezői munkássága elismeréseként
    HORVÁTH ÁDÁM Balázs Béla-díjas rendezőnek, a Színház és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanárának, Kiváló Művésznek,

    sokoldalú művészi munkássága elismeréseként
    KERN ANDRÁSNAK, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Kiváló Művésznek,

    félévszázados kiemelkedő építészeti munkásságáért, az építészeti kultúra terjesztéséért, töretlen kitartással létrehozott, mindig korszerű szellemiséget tükröző alkotásaiért
    KÉVÉS GYÖRGY Ybl Miklós-díjas építésznek, a Kévés és Építésztársa Rt. elnökének,

    nagyhatású, magas színvonalú játék- és dokumentumfilmjeiért
    KÓSA FERENC Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, Érdemes Művésznek,

    több évtizedes karmesteri, zenekarvezetői, valamint zenekarépítő és művészetoktatói tevékenységéért, zenei kultúránk nemzetközi hírnevét öregbítő művészi pályafutásáért
    LIGETI ANDRÁS Liszt Ferenc-díjas karmesternek, hegedűművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének, a MATÁV Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójának, művészeti vezetőjének, Érdemes Művésznek,

    rendkívüli szakmai tudásáért, a kifejező technológiák megújítási képességével és az igényességgel társult művészi éleslátásáért, a figuralitás és a nonfiguralitás leleményes ötvözéséért
    PAIZS LÁSZLÓ Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Érdemes Művésznek,

    a magyar költészet, a próza és dráma nyelvi világának megújításáért
    PARTI NAGY LAJOS Babérkoszorú-díjas írónak, költőnek, drámaírónak,

    több évtizedes kiemelkedő művészi munkájáért, a magyar kóruskultúra nemzetközi hírnevének öregbítése, a magyar zenész-társadalom generációinak felnevelése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként
    PÁRKAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas karnagynak, Érdemes Művésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ny. egyetemi tanárának, professor emeritusnak,

    az egész világon elismert előadóművészi tevékenységéért, a szebbre és jobbra való szüntelen törekvéséért
    PERÉNYI MIKLÓS Kossuth-díjas gordonkaművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanárának, Kiváló Művésznek,

    több évtizedes, nagy népszerűségnek örvendő, sokoldalú művészi munkásságáért, előadóművészi tevékenységéért
    PÉCSI ILDIKÓ Jászai Mari-díjas színművésznek, Kiváló Művésznek, színművésznek, rendezőnek, 

    színházi és filmszerepek emlékezetes megformálásáért, méltán népszerű, sokoldalú művészi munkásságáért, életpályája elismeréseként
    PSOTA IRÉNNEK, a Madách Színház Kossuth-díjas színművészének, Érdemes Művésznek, a Nemzet Színészének,

    több mint négy évtizedes, világszerte nagyra becsült tárgyművészeti és feltalálói tevékenységéért, iskolateremtő jelentőségű oktatói munkássága elismeréseként
    RUBIK ERNŐ Állami-díjas építészmérnöknek, tárgytervezőnek, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanárának, a Rubik Studio Kft. ügyvezető igazgatójának,

    a XIX. és XX. századi klasszikus és népszerű zeneirodalom magyar stílusban való tolmácsolásáért, a hazánk zenei kultúrájának részét képező cigánymuzsika magas szintű műveléséért
    IFJ. SÁNTA FERENC Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek,

    erőteljes színészi alakításaiért és rendezői munkássága elismeréseként
    SZILÁGYI TIBOR Jászai Mari-díjas színművésznek, Kiváló Művésznek,

    a költői hagyományok és a modernitás személyes intellektuális, magas szintű ötvözetének megteremtéséért
    TAKÁCS ZSUZSA Babérkoszorú-díjas költőnek, műfordítónak,

    az avantgarde hagyomány magas szintű megújításáért és a vajdasági magyar irodalom szervezésében vállalt szerepéért
    TOLNAI OTTÓ József Attila-díjas költőnek, írónak, műfordítónak.

 

galffikossuthhillerd__yt20070315042.jpg
Hiller István oktatási és kulturális miniszter gratulál Gálffi László Kossuth-díjas színművésznek a Parlament Vadásztermében, miután az államfő átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján rendezett kitüntetési ünnepségen, a Parlament kupolatermében.MTI Fotó: Illyés Tibor  
 
A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából
 a SZÉCHENYI-DÍJAT adományozta:
    a hazai korszerű agyélettani kutatás és oktatás, a pszichofiziológia meghonosításáért és magas szintű műveléséért, az elemi tanulási folyamatok élettani hátterének feltárásáért
    ÁDÁM GYÖRGYNEK, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, Állami-díjas orvosnak, pszichofiziológusnak, professor emeritusnak,

    a természetes anyagok kémiája területén végzett széleskörű, nemzetközileg elismert kutatásaiért, eredményes gyógyszerfejlesztői és tudományszervezői tevékenységéért
    BLASKÓ GÁBOR kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, az EGIS Gyógyszergyár Rt. kutatási igazgatójának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Kar címzetes egyetemi tanárának,

    a XX. századi magyar irodalom - elsősorban az elbeszélő magyar próza - korszerű törekvéseinek elemző összegzéséért és kimagasló tudományszervezői munkásságáért
    BODNÁR GYÖRGY József Attila-díjas irodalomtörténésznek, az irodalomtudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárának,

    a bonyolult, sokváltozós, nem arányos viselkedésű nagyrendszerek irányításában elért eredményeiért, nemzetközi elismertségű és a gyakorlatban kiválóan hasznosítható kutatásaiért
    BOKOR JÓZSEF villamosmérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet tudományos igazgató-helyettesének, kutató professzornak,

    az információelméletben és alkalmazásban elért, világszerte nagyra becsült eredményeiért, valamint az információelmélet oktatásában végzett iskolateremtő munkásságáért
    CSISZÁR IMRE matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának,

    az agrárinnováció, agrárgépészet, valamint a műszaki fejlesztés területén elért rendkívül eredményes munkássága elismeréseként
    DIMÉNY IMRE agrárközgazdásznak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, nyugalmazott egyetemi tanárnak, professor emeritusnak,

    az experimentális dermatológia, ezen belül a dermatoimmunológia területén elért eredményeiért, a felsőoktatásban végzett vezetői, oktatói tevékenységéért, iskolateremtő munkásságáért
    DOBOZY ATTILA bőrgyógyász orvosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanárának,

    nemzetközileg is elismert esszéírói tevékenységéért, egyetemes művészetelméleti munkásságáért
    FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ József Attila-díjas irodalomtörténész-esztétának, kritikusnak, a filozófiai tudomány kandidátusának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Összehasonlító és Világirodalmi Tanszék egyetemi docensének,

    a közösségszerveződés mechanizmusaira vonatkozó vizsgálataiért, a tájökológiában, a társas rovarok ökológiája tanulmányozásában nemzetközileg is elismert tudományos munkásságáért, oktatói és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként
    GALLÉ LÁSZLÓ biológusnak, ökológusnak, a biológiai tudomány doktorának, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Ökológiai Tanszék egyetemi tanárának,

    a nemzetközi tudományos életben is nagyra becsült kutatóintézet irányításában alkalmazott úttörő módszereiért, a nagy gazdasági hasznot hozó kutatások összehangolásáért
    INZELT PÉTER mérnök-közgazdásznak, a műszaki tudomány kandidátusának, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete igazgatójának, címzetes egyetemi tanárnak,

    több évtizedes kiemelkedő, nemzetközileg is elismert gyógyító, oktató és tudományos, valamint példaértékű közéleti tevékenysége elismeréseként; a Haemoglobin Savaria felfedezéséért
    ISTVÁN LAJOSNAK, az orvostudomány kandidátusának, a Vas Megyei Markusovszky Kórház nyugalmazott vezető-főorvosának, címzetes egyetemi tanárnak,

    a nyelvfilozófia, a történelemfilozófia és az itáliai filozófiai gondolkodás fejlődésére irányuló tudományos munkásságáért, valamint a filozófiai közéletben kifejtett hazai és nemzetközi tevékenységéért
    KELEMEN JÁNOS filozófusnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar egyetemi tanárának, az ELTE Filozófiai Intézete igazgatójának,

    a századforduló és a XIX. század művészettörténeti kutatásaiért, a kortárs művészet népszerűsítését szolgáló kiállítások rendezéséért, egyetemi oktatói munkássága elismeréseként
    KESERÜ KATALIN Munkácsy Mihály-díjas művészettörténésznek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti Tanszék egyetemi docensének,

    a hebraisztika és asszírológia keretében nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, valamint e szakok hazai megalapozásáért és fejlesztéséért
    KOMORÓCZY GÉZÁNAK, a nyelvtudomány kandidátusának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Asszírológiai és Hebraisztikai Tanszék egyetemi tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport vezetőjének,

    a meteorológia területén hosszú időn át végzett kiemelkedő szakmai és tudományos munkássága, különösen meteorológiai sugárzástani, illetve  műholdas meteorológiai kutatásai, valamint oktatói tevékenysége elismeréseként
    MAJOR GYÖRGY meteorológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az Országos Meteorológiai Szolgálat ny. munkatársának, nyugalmazott kutatóprofesszornak,

    az egyidejű hő- és anyagátadás, a transzportelmélet, valamint az alkalmazott energetika területén nemzetközileg is elismert tudományos-közéleti munkásságáért, a magyar felsőoktatás megújításában végzett tevékenysége elismeréseként
    MOLNÁR KÁROLY gépészmérnöknek, a műszaki tudomány doktorának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorának, tanszékvezető egyetemi tanárnak,

    a világgazdasági fejlődés fő irányaira és szerkezeti változásaira vonatkozó tudományos eredményeiért, valamint egyetemi oktatói és iskolaalapítói munkásságáért
    SIMAI MIHÁLY közgazdásznak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete kutatóprofesszorának,

    tanári, zenetudományi és zeneszerzői tevékenységéért, a magyar zene, a magyar kultúra gazdagításáért, terjesztéséért és elismertetéséért
    SZÖLLŐSY ANDRÁS Kossuth-díjas zeneszerzőnek, zenetörténésznek, Kiváló Művésznek.

 

tolnaiottokossuthd__as20070315021.jpg
Tolnai Ottó vajdasági József Attila-díjas költő átveszi a Kossuth-díjat Sólyom László köztársasági elnöktől a Parlament kupolatermében
 
TOLNAI OTTÓ KÖLTŐ
Tolnai Ottó újvidéki költő már-már letett a Kossuth-díjról, így meglepte az elismerés, amelyet csütörtökön vett át a Parlamentben.
    A művész az MTI-nek adott nyilatkozatában a Kossuth-díjjal kapcsolatban megjegyezte, hogy "évtizedek óta fel-felbukkant" neve a jelöltek listáján, így már nem számított rá, hogy megkapja az elismerést. Azért is meglepte, mert egy ideje "kis világa" építésére, védelmezésére koncentrál.
    Mint elmondta, "mindenhonnan kivonult", Szabadkára is alig jár be, csak palicsfürdői háza és a szülővárosa, Magyarkanizsa melletti tanyája között ingázik.
    "A világom egy több kijáratú vár, kijárata van Magyarország, Szlovénia, az Adria, Szarajevó, illetve a nagyvilág: Párizs, Berlin és Velence felé" - fogalmazott.
    "Olyan ez mintha egy mozgó járművön kéne a homokváramat megőrizni" - utalt Tolnai Ottó szülőföldje közelmúltbeli viharaira, mint visszavonulása okára, és aggodalmát fejezte ki Koszovó és Macedónia jelenlegi helyzetével kapcsolatban.
    Visszavonulásában azonban nem kell magányos emberként elképzelni, népes családjával él, és állatokat is tart - hangsúlyozta a költő, aki elmondta, hogy kutyái és madarai mellé hamarosan szamarat, vietnámi malacot és kecskét is szeretne venni.
    Beszámolt arról, hogy a Jelenkor című irodalmi folyóirat részletekben közli az Életem legszebb irodalmi estje cím alatt megjelenő esszéit. Ezekben a könyvkiadásra egyelőre nem szánt írásokban egy-egy kisprózai fejezet után részletes leírás olvasható a világ különböző pontjain tartott irodalmi estjeiről.
    Szög a nadírban című 2005-ös hosszúvers-kötete óta tavaly Zentán jelent meg Ómama egy rotterdami gengszterfilmben című, szintén hosszúversből alkotott regénye, verseit pedig Lorand Gaspar magyar származású francia költő fordította francia nyelvre.
    Magyarországon Pompei szerelmesek címmel jelenik meg hamarosan új prózakötete. Újvidéken a Vég tónusa című esszékötete, Pozsonyban pedig egy versantológiája lát hamarosan napvilágot.
    Az avantgárd hagyomány megújításáért és a vajdasági magyar irodalom szervezésében vállalt szerepéért Kossuth-díjjal elismert költő emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban első külföldiként nyerte el a szerbiai "modern művészeti szenzibilitásért" járó díjat.
    Az autentikus, provokatív módon megnyilatkozó művészeket elismerő Manojlovics-díjjal jár egy kötet szerbiai megjelentetése. A költő megjegyezte: még nem döntötte el, melyik művét ajánlja a kiadónak.
 
A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából
    a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND
KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL
    (polgári tagozata) kitüntetést adományozta:
    a gazdaságpolitika, ezen belül a monetáris politika területén végzett kimagasló elméleti és gyakorlati munkásságáért, az európai Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásában játszott meghatározó szerepéért és Magyarország nemzetközi hírnevének öregbítéséért
    LÁMFALUSSY SÁNDORNAK, a Louvaini Egyetem Európa Tanulmányok Intézete vezetőjének, professor emeritusnak.
    a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE
    (polgári tagozata) kitüntetést adományozta:
    több évtizedes munkássága, oktatói, kutatói, valamint a magyar közigazgatás reformjának előkészítésében és koordinálásában végzett tevékenysége elismeréseként
    ÁGH ATTILÁNAK, a filozófiai tudomány doktorának, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárának,
    beosztásaiban huzamos időn át végzett munkája elismeréseként
    BALI JÓZSEFNEK, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai szakállamtitkárának,
    a hazai pénzügyi ellenőrzés közgazdasági hátterének kutatásában, illetőleg az államháztartás átláthatósága érdekében végzett elméleti és módszertani tevékenysége elismeréseként
    BÁGER GUSZTÁVNAK, a közgazdaságtudomány kandidátusának, az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete főigazgatójának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárának,
    az automataelmélet és az univerzális algebra terén végzett, nemzetközileg is elismert kutatásaiért, oktatói, szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként
    GÉCSEG FERENCNEK, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Szegedi Tudományegyetem Számítástudományi Tanszék tudományos tanácsadójának, egyetemi tanárnak,
    iskolateremtő tudományos és oktatói munkásságáért, valamint a Magyar Mérnökakadémia létrehozása és működtetése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként
    GINSZTLER JÁNOSNAK, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagtudományi Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának, Mérnöktovábbképző Intézete igazgatójának,
    a magyar és nemzetközi gyógyszeranalitikai kutatásokban végzett - határainkon túl is nagyra becsült - fél évszázados tudományos munkássága, oktatói tevékenysége elismeréseként
    GÖRÖG SÁNDOR Széchenyi-díjas kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. tudományos tanácsadójának,
    a magyarországi labdarúgás érdekében végzett tevékenysége, sportpályafutása elismeréseként
    ILLOVSZKY RUDOLF nyugalmazott edzőnek, szövetségi kapitánynak,
    több mint négy évtizedes, nagy népszerűségnek örvendő, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként
    KONCZ GÁBORNAK, a Budaörsi Játékszín Kossuth-díjas színművészének, rendezőjének, Érdemes Művésznek,
    népi kultúránk, népdalkincsünk ápolásáért, sokoldalú, nagy népszerűségnek örvendő előadóművészete elismeréseként
    KOVÁCS APOLLÓNIA Dankó Pista-díjas előadóművésznek,
    a középkori bronzművesség és ötvösség területén végzett kutatásaiért, a múzeumügy érdekében kifejtett négy évtizedes munkássága elismeréseként
    LOVAG ZSUZSA Ferenczy Noémi-díjas muzeológusnak, az Iparművészeti Múzeum volt főigazgatójának,
    több évtizedes, az ország határain túl is elismert tudományos kutatói, oktatói és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként
    MÁRTA FERENC Állami-díjas kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, nyugalmazott egyetemi tanárnak,
    az orvostudomány, ezen belül a virológia területén elért, nemzetközi elismertséget szerzett kutatási eredményeiért, iskolateremtő oktatói és tudományos közéleti munkásságáért
    NÁSZ ISTVÁN Széchenyi-díjas virológusnak, immunológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, professor emeritusnak,
    sokoldalú irodalmi munkássága elismeréseként
    PÉNTEK IMRE József Attila-díjas költőnek, kritikusnak, lapszerkesztőnek,
    irodalmi életműve elismeréseként
    SÁNTA FERENC Kossuth-díjas írónak,
    nemzetközileg is elismert művészi munkásságáért, a magyar operakultúra hírnevének öregbítése érdekében végzett tevékenységéért
    SASS SYLVIA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, Érdemes Művésznek,
    az agrárgazdaságtan és az agrárpolitika terén végzett - nemzetközileg is elismert - tudományos kutatói munkásságáért, valamint oktatói tevékenységéért
    VARGA GYULÁNAK, a közgazdaságtudomány doktorának, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanárának, a Doktori Iskola vezetőjének.
 
A TÁVIRATI IRODA VILLÁMINTERJÚI A DÍJAZOTTAKKAL: