Átadták a Radnóti-díjakat

Kultpol

(MTI) - A parlament szocialista alelnöke megállapította, hogy "a díj sajnos egyre nagyobb jelentőséggel bír", mert előretörőben vannak a szélsőséges politikai erők, pedig "az antiszemitizmus és rasszizmus ellen tenni kell". Nagy jelentőségűnek nevezte, hogy az Országházban adták át a díjat, mert "ez az épület összekötő erő", nem csak a politikai csatákról kell szólnia. Ennek jegyében a díjat alapító Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) is átadta jelképesen az elismerést.
   
Mandur László megemlítette, hogy amikor ő járt gimnáziumba, nem volt fontos, hogy kik a zsidó iskolatársak, ennek firtatása eszükbe sem jutott. Akkor szégyen volt a kisebbség tagjait kirekeszteni, ma meg ez már "itt-ott dicsőség", és ezzel a rasszizmussal még a parlamentbe is be lehet kerülni. Ezért egyre nagyobbnak kell lennie az antirasszizmus jelentőségének és annak, hogy miként állnak ki ezért az eszméért - mondta.
    
A díjban az idén 21 személyiség, illetve közösség részesült.
   
A díjazottak: Andrassew Iván újságíró, műsorvezető, Czerván Mártonné, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Nyugdíjas Választmányának elnöke, Földes Anna újságíró, irodalomtörténész, színházi kritikus, Galló Béla politológus, Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál megalapítója, Jankovits György, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke és a karancslejtői bányász ellenállás emlékeinek ápolói.
   
Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott továbbá Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, a Klubrádió szerkesztősége, Ladányi János szociológus, egyetemi tanár, az egykori jugoszláviai bori koncentrációs tábort is megjárt Lugosi Lajos, a MEASZ felügyelőbizottságának elnöke, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, a Magyar Narancs szerkesztősége és Ormos Mária akadémikus, történész.
   

radnotimiklosantirasszistadij_ranschburgjeno_mandurlaszlo_dszzs20100319010.jpg
 Ranschburg Jenő veszi át a díjat Mandur Lászlótól
 
A kitüntetést megkapta még Ranschburg Jenő gyermekpszichológus professzor, Székely Kata, a Nők Lapja alapító újságírója, aki a Magyar Távirati Iroda munkatársaként ment nyugdíjba, Szita Szabolcs történészprofesszor és Zsigmond Attila, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, volt országgyűlési képviselője, a Budapest Galéria igazgatója.
   
Igor Szavolszkij, Oroszország volt budapesti nagykövete nem tudott jelen lenni a díjátadáson, levélben köszönte meg a kitüntetést. A szintén díjazott Szlávik János, a Magyarországi HIV-fertőzötteket és AIDS Betegeket Segélyező Alapítvány kuratóriumának elnöke és Závada Pál író, szerkesztő, újságíró nevében pedig mások vették át a díjat.
   
A kitüntetettek nevében Földes Anna - aki 1944 novemberében túlélte a Dunánál zajló kivégzést - elmondta: a díjjal kötelezettség is jár, mert nem szabad abbahagyni az antirasszista tevékenységet.
   
Ormos Mária arról beszélt, hogy a fasizmus előretörésében a XX. század első harmadában senki nem hitt, ennek ellenére a társadalmak "a barbarizmus poklába süllyedtek vissza". Ezért kellett meghalnia a második világháborúban mintegy 60 millió embernek, közöttük a holokauszt során hatmillió zsidó üldözöttnek - mutatott rá.
   
A történész utalt arra, hogy a kirekesztés néhány évvel ezelőtt újrakezdődött gyújtogatásokkal, gyilkosságokkal azon az alapon, hogy vannak, akiknek más a bőrszínük vagy a beszédmódjuk. A második világháború előtt a demokrata erők nem tudtak összefogni a kirekesztés ellen. Ma még nem tudni, hogy mi lesz a mostani folyamatok kifutása - tette hozzá -, ezt a jövő dönti el.