Az 1850-1950-es évekből származó reptrezentatív válogatás (Papp Eszter munkája) már önmagában azért is nagy érdeklődést váltott ki mind a média, mind a moszkvai közönség körében, mivel számos orosz művészeti áramlattal tart rokonságot: Blattner Géza és Tóth Sándor kubista figurái vagy a 20-as évekből származó üvegkollekció különösen nagy figyelmet keltett; de Rév István Árpád mechanikus figurái, a Hincz-család vásári marionettbábjai, Büki Béla árnyjátékai ugyancsak szoros szellemi kapcsolatba hozhatók mind az orosz avatgarddal, mind az orosz népi-karneváli kultúrával ? utalt a magyar és orosz kultúrtörténet párhuzamaira Kiss Ilona a Magyar Kulturális Központ igazgatója a kiállítás megnyitóján. Lénárt András bábművész rögtönzött előadását a kiállított bábszínházi díszletekkel, fotódokumentumokkal, díszlettervekkel együtt az orosz közszolgálati tévé 1-es csatornája, a Kultúra tévé, a Sztolica (Főváros) csatorna, a TVC és az Észak-Nyugat csatorna tudósításainak köszönhetően nemcsak Moszkva láthatta. A kiállítás 1 hónapig tart nyitva, majd átkerül a pétervári bábszínházba.
Irodalmi est
ÉS-tárlattal és irodalmi esttel folytatódott az évad programja február 3-án az Újságírók Házában, ahol Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője mutatta be a lap ez alkalomra készült, orosz nyelvű különszámát, az ÉS állandó grafikusainak munkáiból készült kiállítást pedig Gaál József festőművész nyitotta meg. A kétnyelvű felolvasóesten többek között Darvasi László Wittembergi kőtörők című novellája hangzott el magyarul a szerző előadásában, oroszul pedig Valerij Salavin közreműködésében, aki Esterházy Péter és Kovács András Ferenc egy-egy művének fordítását is bemutatta, majd Gaál József különleges énekszólója zárta az estet. Az ÉS-tárlat, melyen Nádler István, Gaál József, Kovács Péter, Fehér László, fe. Lugossy László, Szikszai Károly, Kopasz Tamás, Szotyori László, Dr. Máriás és mások munkái láthatók, a hónap végéig tart nyitva.
