Október 8-án, pénteken Vass Lajos megbeszélést folytatott Henry Badkiewicz-cel, Karakkó kulturális ügykért felelős főpolgármester-heyettesével. Az államtitkár ezután a Wawel-ben (királyi várban) megkoszorúzta Szent Hedvig királynő és Báthory István síremlékét.
Délután Vass Lajos a krakkói főtéren lévő Bárányos-ház Balassi emléktáblájánál is koszorút helyezett el. Itt a Misztrál együttes is fellépett - lengyel nyelven adtak elő megzenésített Balassi-verseket.
Este hatkor a Collegium Maius épületében került sor a Balassi vándorkiállítás ünnepélyes megnyitójára. Másnap az államtitkár részt vett a krakkói Isteni Irgalmasság Bazilikában található Communio Sanctorum (Szentek Közössége) magyar kápolna ünnepélyes felszentelésén. A Bazilikát II. János Pál pápa alapította, a magyar kápolna freskóit és berendezését magyar művészek készítették.
Balassi ? vándorkiállítás
Esztergom ? Eger ? Sárospatak (2004. június 1. ? augusztus 31.)
Krosno ? Krakkó ? Pozsony ? Prága (szeptember 1. ? december 31.)
Balassi Bálint (1554-1594) a 16. századi magyar költészet kimagasló képviselője volt. Élete egybeesett az Oszmán Birodalom magyarországi hatalmának megszilárdulásával, az önálló Erdélyi Fejedelemség kialakulásával, a reformáció elterjedésével. Életét végigkíséri a háború. Születésekor még javában zajlottak a támadó török hadjáratok, észak-keleten János Zsigmond és a Habsburg királyok, I. Ferdinánd és Miksa csapatai csaptak össze és ostromolták egymás várait. János Zsigmond halála (1570) után Erdélyért, a fejedelmi székért indult versenyfutás Bekes Gáspár és Báthory István között a kerelőszentpáli csatatéren fejeződött be (1575), ahol Báthory véres győzelmet aratott ellenfele fölött. Balassit apja kis csapat katonával küldte Bekes megsegítésére, de még Erdély határán Báthory híveinek fogságába esett. De raboskodás helyett a művelt fiatalember Báthory udvarába került. Udvari szolgálat és katonáskodás határozta meg ettől fogva az életét. Báthory István mellett megismerkedett a lengyel királyi udvarral, de kapcsolatba került Báthory Andrással, Wesselényi Ferenccel és Zamoyski János lengyel kancellárral is. Katonai szolgálatot teljesített itthon, az egri és az érsekújvári várban, és egy levele tanúsága szerint szívesen vállalt volna várkapitányi beosztást. A tizenötéves háború kezdetén toborzó tiszt volt Lengyelországban, de amint kiderült, hogy a lengyelek kimaradnak a háborúból, azonnal hazatért és katonai szolgálatra jelentkezett. 1594-ben Esztergom ostrománál megsebesült, és meghalt.
Balassi életét nem lehet csupán a felbomló Magyarország, az élet-halál harcot vívó végvári katonaság tükrében értékelni. Életének rövid negyven éve alatt kiteljesedett a magyar nyelv, elterjedt a könyvnyomtatás, megindult a magyar nyelvű irodalmi élet.
A kiállítás Balassi Bálint életét és korát kíséri végig. Bemutatja a török terjeszkedéssel együtt érkező iszlám világát és kultúráját, amelyből Balassi költészete is merített. A török dallamvilág mellett Balassi verseinek zenéjét román, szláv, lengyel, német, olasz és természetesen a magyar dallamok adják. Korabeli metszetek másolatai mutatják be a 16. századi Európát, Magyarországot, a háborúkat és várostromokat, városokat, ahol Balassi is megfordult. Eredeti török és keresztény tárgyak, fegyverek idézik fel a hétköznapok világát. Balassi versei nemcsak olvashatók a kiállításon, hanem gazdag válogatásban hallhatók szavalva és megzenésítve is. Balassi életétből és életművéből villant fel képeket a kiállításhoz készült digitális installáció. A kiállítás teljes anyaga: szövegek, versek, dallamok és zenék, képek és a digitális vetítés CD-rom változatban a nagyközönség számára is elérhető lesz.
A kiállítás a Nemzeti Emlékezet Program 2004-es Balassi emlékévének kiemelt rendezvénye, a NKÖM támogatásával jött létre. Magyarországi bemutatása után vándorkiállításként jelenik meg azokban a legnevezetesebb szlovák és lengyel városokban, amelyek Balassi életének is meghatározó színhelyei voltak. A tárlat anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet Könyvgyűjteménye, az Országos Széchenyi Könyvtár valamint az Orvostörténeti Múzeum gyűjteményéből állították össze. A kiállítást rendezte a Petőfi Irodalmi Múzeum, E. Csorba Csilla vezetésével, forgatókönyvet Várkonyi Gábor, a látványtervet Kemény Gyula készítette. Digitális tervezés Virágvölgyi András. Kivitelezés Kemény Gyula és Fazekas Gyula.
