Bartók Bélára emlékeztek Budapesten

Kultpol

(MTI) - A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj kuratóriuma által szervezett megemlékezésen Schneider Márta, a kulturális minisztérium helyettes államtitkára a legnagyobb magyar zeneszerzőnek, egyszersmind a XX. század egyik legnagyobb komponistájának nevezte Bartók Bélát.

"Életműve lenyűgöző, zenéje egyszerre fájdalmas, felemelő és megtisztító" - fogalmazott.

Schneider Márta elmondta, hogy ez év szeptemberétől egy teljes esztendőn át az 1881-ben született, 1945-ben New Yorkban elhunyt zongoraművészt és zenetudóst ünnepeljük. A Bartók-év nemzetközi programjában fesztiválok, koncertek, kiállítások, előadások, filmvetítések, konferenciák szerepelnek.

Bónis Ferenc zenetörténész kiemelte, hogy Bartók Béla nagyságát a muzsikáló nagyvilág szinte halálának percében felfedezte.

"Bartók diadalmas és végleges hazatérésének feltétele a zenében művelt ország" - idézte Kodály Zoltán szavait, hozzátéve, hogy a zeneileg művelt ország megteremtésének alapvető eszköze az iskola.

Mint mondta, a zeneszerző szelleme valóban csak akkor találhat otthonra Magyarországon, ha "a zenei műveltség emelkedtével beteljesülnek Bartók befogadottságának feltételei", ettől azonban véleménye szerint még távol vagyunk.

"Legújabban a zenekultúra alapvető intézményei kaptak anyagi támogatásuk drasztikus csökkentésével súlyos sebeket" - jegyezte meg.

Kodály Zoltán szavai nyomán Bónis Ferenc "minden tényező" összefogását kérte a zeneileg művelt ország megteremtéséhez, hogy "Bartókot joggal ünnepelhessük".

A megemlékezésen, amelyen jelen volt a zeneszerző egyik hozzátartozója, valamint jogutódja is, számos szervezet és intézmény koszorúzott.

Bartók Béla síremlékénél elhelyezték a kegyelet virágait Budapest önkormányzata, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Rádió Gyermekkórusa, az MTA Zenetudományi Intézete és a Fidesz parlamenti frakciójának képviselői is.

A kormány szeptember 22-én hozott határozatot Bartók Béla születése 125. évfordulójának megünnepléséről. A kormány Bartók Béla Emlékbizottságot hoz létre, amelynek elnöke a miniszterelnök lesz. Az ünnepségsorozat fővédnökének Sólyom László köztársasági elnököt kérik fel.