Az utóbbi másfél évtized legnagyobb magyar kulturális bemutatkozása sikeres volt Oroszországban és az orosz művészeknek is sokan tapsoltak Magyarországon - állapították meg kedden a rendezvénysorozat záróakkordjaként tartott sajtótájékoztatón az Andrássy úti Orosz Kulturális Központban.
A legek évadjának is tekinthető az elmúlt másfél év: több mint 800 magyar művész közel 215 produkciót mutatott be az előfesztiválokkal együtt.
Az orosz elektronikus és nyomtatott sajtóban mintegy ezer publikáció látott napvilágot - hangzott el a tájékoztatón, amelyen résztvettek a rendezvények fő szervezőjének, a Hungarofestnek a képviselői és az Orosz Kulturális Intézet vezetői.
A programok összköltsége megközelíti a 350 millió forintot. Az Ermitázsban megrendezett kiállítást további 100 millió forinttal támogatta a minisztérium. Ez utóbbi érdekessége, hogy hármas, orosz-magyar-osztrák koprodukcióban jött létre.
A fordulat évének tekinthető 2005 a magyar-orosz kulturális kapcsolatok jelenkori történetében, azért is mert megalapozta a hosszú távú, stabil magyar jelenlétet Oroszországban és megerősítette a magyarság-kép új vonásait az orosz közönség körében - olvasható az évad mérlegében.
Nehéz kiemelni néhányat a legjobb produkciók közül. A legsikeresebbek közül négyet emeltek ki a szervezők: a Színháztörténeti Múzeum "Száz év - száz báb" című kiállítását, a Magyar királyság, két császárság között címmel a XIX. századi osztrák-magyar-orosz történelmi korszakok kapcsolódásait eredeti tárgyakon reprezentáló bemutató, az Ermitázsban rendezett "Bécs és Budapest a századfordulón - 1870-1920" című kiállítás.
Magyarországon a legnagyobb érdeklődést az A38 hajón megtartott orosz hétvége, Lev Dogyin társulatának előadása és a Budapest Parádén felvonuló orosz kamion váltotta ki.
Az évad eredményeinek, visszhangjának, lecsengésének felsorolása is hosszú listát tenne ki. Várható hogy még inkább növekednek majd a magyar művészmeghívások a filmművészetben, zenében és a kortárs táncban is.
Mind több az új magyar könyv a nagy moszkvai könyvesboltok és könyvtárak polcain - mondták el. Ugyancsak mérhető eredmény az orosz diákok magyar nyelv iránti érdeklődésének fokozódása: mint az MTI munkatársa megtudta, az utóbbi időben megnőtt a moszkvai magyar nyelvtanfolyamokra jelentkezők száma.
AZ ÉVAD SZELLEMI-KONCEPCIONÁLIS HÁTTERE
Az egyik legfontosabb szempont a koncepció kitalálásakor az volt, hogy az évad programjai a legszélesebb közönséget és a legkülönbözőbb ízléscsoportokat és esztétikai táborokat célozzák meg, mind az oroszországi, mind a hazai programok tekintetében. Legalább annyira fontos volt azonban az is, hogy ezek a kulturális találkozások egy új fejezetet nyissanak a magyar-orosz kapcsolatokban, amelyet az elmúlt évtizedekben nagymértékben a történelmi háttér határozott meg. A sokak számára rossz ízű történelmi emlékek olyan mértékig befolyásolták Oroszország, és az orosz kultúra megítélését, helyesebben fogalmazva: meg nem ismerését kellő mélységig, hogy úgy véltük, itt az ideje, hogy lehetőséget teremtsünk ahhoz, hogy minél több ember találkozzon Oroszország egy másik arcával. Ugyanígy Magyarország kulturális képét is igyekeztünk árnyalni Oroszország felé. A legfiatalabb orosz nemzedéknek már nincs élménye a közelmúlt időszakáról, még kevésbé Magyarországról, így az ő meghódításuk külön kihívást jelenthetett. Az Évad fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt, főszervezője a Hungarofest Kht, és Oroszország részéről a Festa Produkciós Iroda.
AZ ÁTTÖRÉS ÉVADJA
Az utóbbi másfél évtized legnagyobb magyar kulturális bemutatkozására került sor Oroszországban. A kinti előfesztivál 2004. szeptemberében kezdődött, majd 2005. február 17-én nyílt meg a Magyar Kulturális Évad Oroszországban, így a magyar kultúra közel másfél éven keresztül volt jelen az orosz közönség körében. Ezzel közel egy időben orosz művészek jöttek hazánkba, hogy ízelítőt adjanak kultúrájukból. Túlzás nélkül állíthatjuk: 2005 ?a fordulat éve? a magyar-orosz kulturális kapcsolatok jelenkori történetében, ugyanis beteljesítette a 2002 óta tartó kibontakozást két ország közötti kulturális diplomáciában, megalapozta a hosszú távú, stabil magyar kulturális jelenlétet ?a régiók Oroszországában?, létrehozta a kulturális kapcsolattartás és együttműködés új modelljeit ?a szubkultúrák Oroszországában?, és megerősítette a magyarság-kép új vonásait az orosz közönség körében.
A ?LEG?-EK ÉVADJA SZÁMOKBAN
? Másfél év alatt több mint 800 magyar művész közel 215 produkciót mutatott be az előfesztiválokkal együtt. Ennek helyszíne 19 orosz város, régió volt.
? Az orosz elektronikus és nyomtatott sajtóban az előfesztivál és az évad témakörében kb. 700-800 kisebb-nagyobb publikáció látott napvilágot, mely az itthoni sajtóval együtt megközelíti az 1 000 megjelenést.
? A Magyar-Orosz Kulturális Évad kimenő és bejövő programjainak összköltsége 350 millió Ft. Az Ermitázsban megrendezett kiállítást további 100 millió Ft.-tal támogatta a minisztérium.
? A programok közel egynegyede közös, orosz-magyar produkció volt, sőt az Ermitázs-kiállítás hármas, orosz-magyar-osztrák koprodukcióban jön létre.
? Rekorderedmények és maradandó értékek jöttek létre a könyvkiadás terén: a 2004. évi Non fiction könyvvásárra, amelyen Magyarország volt a díszvendég, 15 magyar könyv jelent meg oroszul, s ugyanennyi kiadvány jelent és jelenik meg 2006. március 31-ig.
? Először született összefoglaló tudományos forráskiadvány a szovjet-magyar közös történelem olyan kényes kérdéseiről, mint a Szovjetunióba került magyar hadifoglyok helyzete, és jelent meg egy kétnyelvű összefoglaló a magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázadáról.
? Először avattak orosz köztéri szobrot magyar kulturális személyiségről: József Attila bronz mellszobrát - a jubileuma és az évad alkalmából - a moszkvai Idegennyelvi Könyvtár Világkultúra parkjában állították fel.
A LEGSIKERESEBB PRODUKCIÓK
Ha tartalmilag vizsgáljuk az évadot, szembetűnő a vizuális műfajok kiemelkedő szerepe. A kinti programok körében, a legsikeresebbek közül négyet kiválasztva az alábbiakat említenénk:
? a Színháztörténeti Múzeum Száz év - száz báb című kiállítása,
? a Történeti Múzeumban tartott évadnyitó kiállítás, amely Magyar királyság két császárság között címmel a XIX. századi osztrák-magyar-orosz történelem kapcsolódásait mutatta be eredeti tárgyakon keresztül,
? a képzőművészeti életben pedig az Aktív kép című médiaművészeti kiállítás váltott ki komoly szakmai visszhangot.
? Bécs és Budapest a századfordulón ? 1870-1920 című kiállítás az Ermitázsban.
Hazánkban a legnagyobb érdeklődést az alábbi programok váltották ki:
? A38 hajón megtartott orosz hétvége, amelynek keretén belül a magyar közönség megismerkedhetett az orosz zene és irodalom egy-egy kiemelkedő alakjával
? a világhírű Lev Dogyin színházrendező és társulatának előadása, amelyre már hetekkel az esemény előtt elfogytak a jegyek
? és a fiatalokat megcélozva az orosz kamion felvonulása a Budapest Parádén
Természetesen még számos előadást említhetnénk mindkét országban.
AZ ÉVAD EREDMÉNYEI
A Magyar-Orosz Kulturális Évad alig zárult le, máris magyar és orosz szervezőpartnerek kérik irodánkat arra, hogy kapcsolataink révén visszahívásokat szervezzünk. A teljesség igénye nélkül, konkrét eredményként említhetjük, hogy a társadalomtudomány terén a Történész-hét hatására számos napi tudományos kapcsolat szövődött fiatal orosz és magyar kutatók között, közös kutatások indultak. A Jazz, etno- és alternatív zene területén, az ART-kontakt fesztivált az orosz sajtó az ?art-diplomácia? sikerének nevezte, utalva arra, hogy az együtt fellépő, közös zenei világot kialakító orosz és magyar együttesek és zenészek projektjei az interkulturális kapcsolatteremtés leghatékonyabb eszközei. A magyar filmművészet bemutatkozása következtében a tavalyi Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivált a ?magyarok fesztiváljának? nevezte a filmes szakma, tekintve, hogy számos magyar filmet mutattak be, a zsűri tagjai között magyarok is voltak, és az Ermitázs Ifjúsági Központja magyar filmblokkot indított az Ermitázs-kiállítás kísérőprogramjaként. Ami a regionális vándorprogramokat illeti, több helyszínen léptek fel magyar művészek a moszkvai Magyar Kulturális Központ szervezésében, mely távlatot nyitott egy komplex kulturális és oktatási információs rendszer (?magyar pontok?) kiépítéséhez. Az első, kísérleti ?magyar pont? megnyitására már novemberben sor került Szentpétervárott. A színvonalas tömegkultúra, mint hatékony országkép-közvetítő eszköz létjogosultságát igazolta a két operett előadás óriási sikere, de még inkább a magyar szólisták közös szereplése a jekatyerinburgi operettársulattal. Ezt követően novemberben Jekatyerinburgban már színpadra is került az első koprodukciós ?Marica grófnő?. A Szigligeti Színház előadása után hosszú távú munkakapcsolat alakult ki a szolnoki színház és a világhírű Presznyakov-fivérek között. Klasszikus zenében a két nagy magyar zenekar (Fesztiválzenekar, Nemzeti Filharmonikusok) moszkvai és pétervári fellépése visszahozta az orosz zenei köztudatba a magyar muzsikusok hírét, így az utóbbi időben egyre többször kérnek fel orosz szervezőirodák magyar zenészeket előadásokra és mesterkurzusok tartására. A magyar művészmeghívások számának növekedése a kortárs táncban, és zenében is látványos.
Az előbb említett magyar könyvek kinti megjelenésének hozadékaként pedig egyre több az új magyar könyv a nagy moszkvai könyvesboltok és könyvtárak polcain. Szintén ?mérhető? eredmény az orosz diákok magyar nyelv iránti érdeklődésének fokozódása: számszerűen megnőtt a moszkvai intézeti és a Balassi Intézeti magyar tanfolyamra jelentkezők száma.
Az előzetesen megfogalmazott legfőbb célok, nevezetesen a programokon való minél nagyobb létszámú részvétel, a média széleskörű, teljes és folyamatos tudósítása, a meglévő sztereotípiák árnyalása, a pozitív társadalmi megítélés, valamint a mindebből adódó, egyéb területeken való együttműködés megvalósult. Mindezek fényében megállapítható az Orosz Magyar Kulturális Évad egyértelmű sikeressége.
