(MTI) - A miniszter a budapesti Centrál Kávéházban munkareggelin látta vendégül az intézetek vezetőit. Az intézetek fennállása óta először rendeztek ilyen széles körű egyeztetést: a tárca vezetője által kezdeményezett megbeszélésre a Magyarországon működő mind a 16 kulturális intézet meghívást kapott (érdekesség, hogy a legtöbb intézet Budapesten működik, kivéve a dán képviseletet, amely Kecskeméten, valamint a pécsi székhelyű Amerikai Kuckót). A finn kivételével mindegyik - az észt, az olasz, az osztrák, a román, a szlovák, az amerikai, a bolgár, a brit, a spanyol, a cseh, a dán, a francia, a német, a lengyel és az orosz - intézet vezetője részt vett az eseményen.
A minisztérium eddig szinte kizárólag kétoldalú kapcsolatokat tartott az intézetekkel - tájékoztatta Olt Boglárka, a tárca sajtófőnöke az MTI-t.
Bozóki András az eszmecserén azt mondta: csak két hónapja foglalta el posztját és a választásokig hátralevő rövid időben meg szeretne ismerkedni minden intézetvezetővel, a folyamat felgyorsítása érdekében döntött a közös találkozó mellett. "Aktív kulturális miniszter szeretnék lenni, aki aktívan együtműködik mindannyiukkal" - mondta az angol nyelvű, kötetlen eszmecserén. Reményei szerint a minisztérium és az intézetek ebben az évben is megvalósítanak közös kulturális programokat, egyebek mellett különféle kulturális fesztiválokat. Felhívta a figyelmet az idei József Attila-jubileumra, jelezve, az intézetek esetleg fordításokkal, irodalom estekkel bekapcsolódhatnának az ünneplésbe. Kifejtette: 1956 történetének számos feltáratlan eleme van, egyebek között a külföld fogadtatása. A kulturális intézetek kezdeményezők lehetnének az akkori események értékelésében és jelentőségének megértésében például konferenciák szervezésével. A Bartók-emlékévet ünnepelve pedig koncerteket rendezhetnének saját zenekaraikkal; az olasz intézetvezető tett is erre vonatkozó javaslatot, egy kamarakoncert-sorozat otthonául ajánlva fel az Olasz Intézetet.
Bozóki András arról is beszélt, szívesen látna minél több fiatal művészt Magyarországon. Szeretné továbbá, ha a kulturális képviseletek nemcsak a fővárosra koncentrálnák rendezvényeiket, a vidék felé is nyitnának, ezzel is csökkentve a főváros és a vidék közötti kulturális különbségeket. Mint fogalmazott, a kulturális esélykiegyenlítés, ha tetszik, "vesszőparipái" közé tartozik, jó lenne, ha nem csak Budapest volna multikulturális jellegű. Friss példaként említette a Bloomsday ír nemzeti fesztiválhoz kapcsolódó júniusi szombathelyi rendezvényeket. Szólt arról, hogy várja az intézetek részvételét az idei Európa Sétány nevű rendezvényen, amelyet a magyar EU-csatlakozás évfordulója alkalmából május 1-jén rendeznek Budapesten, az Andrássy út Kodály körönd és Hősök tere közötti szakaszán. A miniszter - mint mondta - minden javaslatot szívesen fogad.
Siklós Péter, a tárca nemzetközi főosztályának helyettes vezetője az MTI-nek elmondta: a rendszeres munkakapcsolatban vannak az egyébként önállóan működő intézetekkel, egy-egy nagyobb esemény, például filmhét vagy kiállítás szervezésekor a tanácsadás és a partnerkapcsolatok kiépítése mellett pénzügyi támogatást is igyekeznek nyújtani. Magyarországnak 18 kulturális intézete működik külföldön, olyan államokban is, például Indiában, Egyiptomban, amelyeknek nincs magyarországi kulturális képviseletük. Az is előfordul, hogy olyan ország működtet intézetet Magyarországon, ahol nincs magyar kulturális intézet, ilyen Dánia. Érdekességként említette, hogy Svájc a rendszerváltás utáni átmeneti időszakra létesített Budapesten kulturális képviseletet. Az 1990 és 2004 között működött intézmény sokat segített bizonyos művészeti ágak, például a mozgásművészet meghonosításában. Siklós a legaktívabb budapesti intézetek között említette a British Councilt, a Geothe Intézetet és a Francia Intézetet. Hagyományosan látványos tevékenységet folytat az Olasz Intézet, és a lengyel képviselettel is színvonalas a kapcsolatrendszer. A legfrissebb budapesti kulturális képviselet a spanyol Cervantes Intézet. A tárca illetékese elmondta, hogy a külföld kulturális jelenléte kapcsán nem szabad elfelejteni a nagykövetségeket sem, egyszemélyes intézménynek nevezve példaként említette a holland kulturális tanácsost, "akit mindenki ismer és aki mindenkit ismer".
Bozóki András az eszmecsere után újságíróknak elmondta: ősszel újra találkozni szándékozik a kulturális intézetek vezetőivel, talán Esztergomban vagy Pannonhalmán.
