A múzeum 99. születésnapján, december 1-én kezdődő centenáriumi év minden bizonnyal az intézmény legsikeresebb esztendeje lesz. Az intézmény 1906-ban, Ferenc József jelenlétében nyitotta meg kapuit.
December első napján Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke nyitja meg az ünnepi évet. A nyitóünnepségén - amely alkalomból két időszaki kiállítás is nyílik a múzeumban - Wilfried Seipel, a bécsi Kunsthistorisches Museum főigazgatója is köszönti az intézményt.
A Kép a képben - Művész és közönség öt évszázad grafikusművészetében Burgkmairtól Picassóig című, többségében a múzeum saját grafikai gyűjteményéből válogatott kiállítás olyan műveket tár a látogatók elé, amelyeken az ábrázolás tárgya maga a művészet. Az ugyanezen a napon nyíló Géniuszok és remekművek kiállítás-sorozat első tárlata két Tiziano mű köré épül. A Tiziano és a velencei Madonna című tárlat főműve, az 1530-ban készült Mária gyermekével, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Szent Katalinnal című alkotás a londoni National Gallery-ből érkezik. Ezt az alkotást Mária gyermekével és Szent Pállal című festménnyel kiegészítve mutatja be az intézmény. A Londonból, különleges biztonsági intézkedések kíséretében Budapestre szállított mű a rendszerváltás óta a legértékesebb hazánkba érkezett műtárgy, biztosítási értéke több mint 8 milliárd forint.
A centenáriumi év kiállításai
A centenáriumi évbe átnyúlva január elejéig látható a múzeumban A Nő ? Gaston Lachaise művészete című kiállítás és az Átváltozások ? A szövött kárpit művészete egykor és ma című tárlat.
2006. január 27-én nyitja meg kapuit az El Greco, Velázquez, Goya - Öt évszázad spanyol festészetének remekművei című tárlat, amely a német gyűjteményekben fellelhető legjelentősebb spanyol festményekből nyújt széles válogatást, kiegészítve a madridi Prado-ból érkező remekművekkel és a Szépművészetiben található kiemelkedő alkotásokkal.
A február 1-én nyíló, Géniuszok és remekművek című kiállítás-sorozat második állomása a Tengeri csata témájában született műveket mutat be.
Itt Paolo Veronese Lepantói csatát (Velence, Accademia), William Turner az 1805-ös, Nelson admirális által vezetett trafalgari csatát bemutató alkotása (Tate Gallery), illetve Kandinszkij Improvizáció 32-Tengeri csata című képe (Washington, National Gallery) látható majd.
Az év egyik legmonumentálisabb kiállításának ígérkezik a Sigismundus ? Rex Imperator - Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című tárlat. A 2006. március 17-én nyíló kiállítás több mint 350 műalkotást mutat be a világ mintegy 100 nagy múzeumából, könyvtárából Egyházi kincstárából válogatva.
Géniuszok és remekművek sorozat április 1-én nyíló tárlata Poussin egy Louvre-ból érkező, világhírű művét tárja a látogatók elé, míg a július 1-én kezdődő tárlat középpontjában ismét egy Tiziano kép áll. A Szürke szemű férfi képmása című festményt a firenzei Palazzo Pittiből kapja a múzeum.
Rembrandt születésének 400 évfordulója alkalmából június 30-tól látható majd a Rembrandt 400 című kiállítás, ahol zömében a grafikai gyűjteményéből válogatott alkotásokat mutat be a múzeum. Az intézmény tulajdonában lévő páratlan remekműveket külföldi múzeumokból kölcsönzött alkotásokkal egészítik ki a kiállítás szervezői.
Picasso szerelmei címet viseli a Géniuszok és remekművek augusztus 1-én nyíló kamaratárlata, ahol a festő hat alkotása segítségével a művész magánéletétbe nyerhetnek bepillantást a látogatók. A kiállítás főművét. Az olvasmány című festményt a párizsi Picasso Múzeumból kölcsönözte az intézmény.
A 2006-os év utolsó Géniuszok és remekművek című kiállításán Cranach, Caravaggio és Klimt egy-egy képét láthatja a közönség, Győztesek, vesztesek, áldozatok címmel.
Az év múzeumi szenzációjának ígérkezik az intézmény 100. születésnapján, december 1-én nyíló,Van Gogh művészetét bemutató kiállítás. A következő év márciusáig látható kiállításon a poszt-impresszionista alkotónak a világ legjelentősebb múzeumaiból kölcsönzött műveit láthatja majd a közönség.
Rekonstrukció
A Szépművészeti Múzeum közelgő centenáriumának jegyében új lendületet vett az intézmény rekonstrukciója. A 2006 végén megnyitásának 100. évfordulóját ünneplő múzeum már megújult homlokzattal, jobb belső világítással, klimatizált kiállítóterekkel és új múzeumi bolttal várja majd látogatóit.
A 17.000 négyzetméternyi homlokzat műemléki renoválása már elkezdődött. A beruházás során nem csak az egyedi szépségű falfelület újul meg, hanem elkészül egy, a mozgáskorlátozottak által használható lift is, amelynek segítségével a járdaszintről azonnal a bejárathoz juthatnak a rászorulók.
A felújítás követően az időszaki kiállítóterek nagy része klimatizált lesz, és a legkorszerűbb színvonalú világítótestek váltják fel az elavult lámpákat. A mintegy 1,5 milliárd forintos rekonstrukció elkészültével a Szépművészeti Múzeum megjelenésében is egy XXI. századi, látogatóbarát intézménnyé válik, amely már nem csupán páratlan gyűjteménye miatt lesz a világ nagy múzeumai közé sorolható.
Múzeum +
A Szépművészeti Múzeum centenáriumi évében is folytatja a nagysikerű Múzeum + programsorozatát. Magyarországon először, a nyugati világ vezető múzeumainak mintája nyomán a múzeum valamennyi tárlata minden csütörtökön késő esti nyitva tartással és különleges programokkal várja látogatóit.
Az Múzeum+ (múzeum plusz) elnevezésű rendhagyó rendezvénysorozat alkalmával, minden csütörtökön este 10 óráig látogathatóak a múzeum állandó és időszaki kiállításai. A meghosszabbított nyitva tartás idején speciális tárlatvezetéseken vehetnek részt az érdeklődők, a Márvány Csarnokban - amely ezen estéken Jazz Szalonná változik - fiatal jazz-zenészek adnak koncertet. Az intézményben a hazai művészeti élet kiválóságait felvonultató társművészeti (zene, tánc, irodalom) programok is várják a látogatókat, amelyek témái az aktuális időszaki kiállításokhoz kapcsolódnak.
Tiziano és a velencei Madonna
Kamara-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
2005 december 1-től 2006 január 15-éig a Dór Piramis teremben
Az összesen 15 festményt bemutató kiállítás középpontjában Tiziano Vecellio két festménye áll. Az egyiket ? Mária gyermekével, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Szent Katalinnal ? a londoni National Gallery kölcsönzi. Az 1530 körül festett kép merészen szabálytalan kompozíciójával, a Biblián és apokrif iratokon alapuló témájának szabad, kötetlen feldolgozásával, tájképi részleteinek bukolikus hangulatával, érzelmi közvetlenségével és meleg tónusú színvilágával méltón reprezentálja a velencei érett reneszánsz festészet vezető egyéniségének művészetét. A festmény értékének méltó kifejezője, hogy biztosítási értéke alapján ez legértékesebb egyedi műtárgy, amely az utóbbi évtizedekben Magyarországra érkezett. A kép biztosítási értéke több mint 8 milliárd forint.
Tiziano másik kiállításra kerülő képe szintén közelebb viszi a nézőt annak megértéséhez, miként állította a cadorei mester a szín és az ecset gyökeresen megújított használatát mélyen emberi tartalmak kifejezésének szolgálatába. A Mária gyermekével és Szent Pállal témájú képről, amely ez év májusában bukkant fel a műkereskedelemben, Tátrai Vilmos, a Régi Képtár művészettörténész muzeológusa mondta ki először, hogy nagy valószínűséggel Tiziano alkotása. Az azóta elvégzett technikai vizsgálatok, főként a sajátkezű változtatások egész sorát kimutató röntgen-felvétel, majd a festmény restaurálása ugyanúgy igazolták a szerzőségre vonatkozó feltételezést, mint az a leltári leírás, amely bizonyítja, hogy a kép a 17-18-ik században, Tiziano műveként számon tartva, a modenai hercegi gyűjtemény kincsei közé tartozott. Miután a festmény, amely művészi értékét tekintve a legjelentősebb az elmúlt több mint fél évszázadban hazánkban előkerült képek között, magángyűjteménybe jutott, másfél hónapos szereplése a kiállításon alkalom arra, hogy a múzeumlátogató közönség is megismerhesse és megcsodálhassa.
A kiállításon szereplő többi kép ? köztük Vincenzo Catena, Palma Vecchio, Polidoro da Lanciano, Girolamo Romanino, Lorenzo Lotto és Lambert Sustris egy-egy alkotása - tágabb velencei környezetbe helyezi a két Tiziano-művet. A donátor-ábrázolások jelenlétét az indokolja, hogy a magángyűjteménybeli kép Szent Pálja valójában a kép megrendelőjének képmása. A Máriát és gyermekét szentek társaságában és tájképi környezetben bemutató, bensőséges hangulatú ún. Sacra conversazione (Szent társalgás) kompozíciók egy jellegzetesen velencei műfajt képviselnek, és a londoni kép értelmezéséhez nyújtanak segítséget. Utóbbinak egy 17-ik századi jó minőségű másolata is megtekinthető lesz. A kiállítás alkalmából végzett restaurálások fényképes dokumentációjának egy részét szintén megismerheti a látogató. A kiállítás támogatója a MOL Rt. és az Inter-Európa Bank.
A kamara-kiállítást Tátrai Vilmos, aki egyben a katalógus szerzője, és Vasáros Zsolt építész rendezi.
Kép a képben
Művész és közönség öt évszázad grafikusművészetében Burgkmairtól Picassóig
2005. december 1.- 2006 március 27.
A centenáriumi év nyitóeseményeként nyitja meg kapuit a Szépművészeti Múzeumban a Kép a képben ? Művész és közönség öt évszázad grafikusművészetében Burgkmairtól Picassóig című kiállítás. A tárlat olyan műveket tár a látogatók elé, amelyeken az ábrázolás tárgya maga a művészet. A kiállítás hat tematikus részben csaknem 200 művet mutat be, a 16-tól a 20. századig.
A ?kép a képben? kifejezés hallatán a legtöbb embernek a festőállvány előtt dolgozó, modelljére pillantó művész jut az eszébe. Kétségtelen, hogy ennek a képtípusnak az önarcképek és a műterem ábrázolások a leggyakoribb megjelenési formái, a Szépművészeti Múzeum 170 lapból álló tematikus kiállításán azonban számos kevésbé ismert témájú, szokatlan ikonográfiájú mű is szerepel, melyek közös vonása, hogy magáról a művészetről szólnak. A kiállítás hat tematikus egysége az árnyék körberajzolásának az ábrázolásától a nyilvános kiállításokig vezető utat járja be, elsősorban a múzeum rendkívül gazdag gyűjteményének sokszorosított grafikái közül válogatva. Sok rézkarc és rézmetszet első ízben kerül bemutatásra, de az anyagot néhány magángyűjtőnek és a stuttgarti Staatsgalerie Grafikai Gyűjteményének a kölcsönzése teszi még izgalmasabbá.
Az első csoportba a művészettel kapcsolatos antik történeteket megörökítő lapok kerültek, melyek forrása elsősorban idősebb Plinius Természetrajza. Nála olvashatunk a kedvesének árnyképét körülrajzoló korinthoszi fazekas leányáról, és az ókor híres festőiről Apellészről és Zeuxiszról. Salvator Rosa 1662-ben készített nagyszerű rézkarcán az öntudatos Apellést ábrázolta, aki művészeti kérdésekben még Nagy Sándort is hallgatásra intette. Az ókorban Minervát tartották a művészetek legfőbb patrónusának: számos metszeten láthatjuk, amint megvédi a művészetet a rá leselkedő ellenségektől, így a tudatlanságtól és az irigységtől.
Ez utóbbi ábrázolási típus már átvezet a következő témakörhöz, amely a művészet-allegóriákat tekinti át. Az allegóriák nagyon változatosak lehetnek: a Festészet egyszerű megszemélyesítésétől a bonyolult elméleti kérdések vizuális kifejezésig, amit a kiállításon Pietro Testa 1640 táján készített rézkarcai példáznak.
A harmadik tematikus egység a Madonnát festő Szent Lukács ábrázolásokkal a kereszténység eszmerendszeréhez kapcsolódik. A középkortól Lukácsot tekintették a festők védőszentjének, mivel a legenda szerint ő festette az első Madonna-képet. Lukácsot legtöbbször festőállvány előtt, műtermi környezetben örökítették meg, és a jelenetet számos realista, zsánerszerű elemmel gazdagították. Külön csoportot alkotnak a művészi mesterség elsajátítását bemutató műhely és akadémia-ábrázolások. A céhes eredetű műhelygyakorlatot a 16. század végétől az elméleti tudásra egyre nagyobb hangsúlyt fektető akadémiai oktatás váltotta fel. A metszetek jól tükrözik, milyen nagy fontosságot tulajdonítottak az antik szobrok tanulmányozásának.
A legváltozatosabb tematikus csoportot a művészportrék alkotják. Ide tartoznak mindenek előtt azok az önarcképek, amelyeken a művész saját magát ábrázolja munka közben, vagy felmutatja egy már elkészült, fontosnak tartott alkotását. A művész és modell téma eltérő felfogását többek között Rembrandt és Picasso képviseli. A kiállítás utolsó része a műteremből kikerülő kép sorsával, a művész és közönség viszonyával foglalkozik. A képek utcai árusításának szokását 17. századi itáliai rajzokon és metszeteken figyelhetjük meg. A 18. századi műkereskedelem világába Watteau utolsó festményének ? Gersaint műkereskedő cégérének ? metszetváltozata enged bepillantást. A Szépművészeti Múzeum története szempontjából különösen fontos Háry Gyula akvarell-sorozata, amely az Esterházy Képtár festményeinek az elrendezését mutatja 1865?1904 között, a múzeum felépülése előtt a Tudományos Akadémia Képtárában A műalkotások befogadásának nehézségét talán senki sem ábrázolta több humorral, mint Honoré Daumier, kinek litográfiáiból különösen gazdag anyag szerepel a kiállításon.
Géniuszok és remekművek a 100 éves Szépművészeti Múzeumban
A centenáriumi évben a Szépművészeti Múzeum egy különleges, hat kiállításból álló sorozatot indít el. 2005. december 1-től egy éven át a világ legnagyobb és legrangosabb múzeumainak gyűjteményéből válogatva mutatunk be nálunk eddig még nem látott mesterműveket. A kiállított műveket Szépművészeti Múzeumban található alkotásokkal egészít ki az intézmény. A jubileumi kiállítás-sorozat célja, hogy egy-egy jól ismert festőt más megközelítésből mutasson be a nagyközönség számára, egy-egy témát pedig rendhagyó módon járjon körbe.
A sorozat első kiállítása Tiziano Madonnát ábrázoló művei köré épül fel, a tárlat főműve, az 1530-ban készült Mária gyermekével, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Szent Katalinnal című alkotás a londoni National Galleryből érkezik. Ez a festmény magyar magántulajdonban lévő Mária gyermekével és Szent Pállal című festményekkel kiegészítve a kiállítás a velencei Sacra Conversazione (Szent társalgás, Szent együttlét) képtípust hivatott bemutatni a Tiziano alkotásokon és a festőt követő művészek képein keresztül. A tárlat címe Tiziano és a velencei Madonna.
A második, február 1-én nyíló Tengeri csaták című tárlatunk főművei Paolo Veronese Lepantói csata (Velence, Accademia), William Turner az 1805-ös, Nelson admirális által vezetett trafalgari csatát bemutató alkotása (Tate Gallery), illetve Kandinszkij Improvizáció 32-Tengeri csata című képe (Washington, National Gallery). A kiállítás célja, hogy a téma különböző ábrázolásaival bemutassa a festői látásmód átalakulását a reneszánsztól a klasszikus modernitásig.
A harmadik kiállítás, amely április 1-én nyílik, Poussin-nek egy Louvre-ból érkező remekműve köré épül fel. A francia barokk talán legnagyobb mestere mitológiai és bibliai témájú képeiről híres. Mivel műveivel magyarországi gyűjteményekben nem találkozhatunk, Poussin festészetének bemutatása különös jelentőséggel bír, hiszen a francia festőóriás évszázadokra meghatározta az akadémikus művészet alakulását.
Június 1-én nyíló negyedik kiállításunk ugyancsak Tizianohoz kapcsolódik és A titokzatos férfi címet viseli. A mester által az 1540-es években készített festmény egy titokzatos, szürke szemű férfi arcképe. Tiziano arcképei élő, megfogható, érzékelhető alakokat ábrázolnak, akik hihetetlen természetességgel néznek szembe velünk. Ezek közül is kiemelkedik a Szürke szemű férfi képmása, amelynek modelljéről gyakorlatilag semmit nem tudunk. Jelentőségének érzékeltetéséhez a firenzei Palazzo Pittiből kapott portrét saját gyűjteményünkből válogatott képmásokkal együtt fogjuk a nagyközönség elé tárni.
Picassonak az 1930-as évekbeli élettársáról, Marie-Thérése Walterről készítetett festménye áll a Szerelmes Picasso című tárlat középpontjában. Az alkotást a párizsi Picasso Múzeumból kölcsönzi az intézmény. Ezzel a képpel, és további többi öt, a festő kedveseit bemutató grafikán keresztül Picasso magánéletét kívánjuk bemutatni ötödik tárlatunkon, amelyet augusztus 1-én nyitunk meg.
A sorozatot záró tárlat, rímelve a nyitó kiállításra, ismét egy ikonográfiai típus bemutatása lesz, Győztesek, vesztesek, áldozatok címmel. A tárlat három főműve egy-egy bibliai lefejezésről szól. Gustav Klimt Bécsből, a Belvedere-ből érkező képe a zsidó népet fenyegető asszír vezért, Holofernészt lefejező Juditot ábrázolja, kezében ellensége test nélküli fejével. Lucas Cranach Szépművészeti Múzeumban található Salome című festménye a hírhedt asszonyt ábrázolja Keresztelő Szent János fejével.. A kiállítás harmadik főműve, a római Palazzo Borgheséből érkező Caravaggio festmény Dávid és Góliát harcának végkimenetelét, Dávidot kezében Góliát fejével mutatja be. A tárlat október 1-től lesz látható.
A Géniuszok és remekművek című kiállítás-sorozatunkon amellett, hogy világhírű külföldi múzeumokkal együttműködve itthon még be nem mutatott mesterműveket láthat a magyar közönség, méltó módon mutatja be a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének gyöngyszemeit is. A kiállítás-sorozat támogatója a MOL Rt.
