(MTI) Cselovszki Zoltán kinevezése azért vált szükségessé, mert az építésügyi engedélyezési eljárásban bekövetkező változások miatt június 19-én bejelentette lemondását Tamási Judit, a KÖH eddigi elnöke. A KÖH és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák július 1-jével elveszítik építéshatósági jogkörüket és szakhatóságként vesznek részt az engedélyezésben.
A szervezet új elnöke felidézte, hogy 2000 és 2002 között már vezette az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt és az abból általa létrehozott KÖH-öt. Cselovszki Zoltán legsürgősebb feladatai között említette, hogy a jelenleg futó kormányzati beruházásokat áttekintse, valamint hogy bekapcsolódjon az örökségvédelmet érintő aktuális törvénymódosításokba, rendeletalkotásba.
A vezetőváltás apropóján az elmúlt napokban nyíltlevél-váltás zajlott a KÖH több munkatársa és L. Simon László kulturális államtitkár között ? emlékeztetett a szakember, hozzátéve: ezt vészjelzésnek tekinti és fel szeretné tárni az okokat.
Az új elnök kitért a Tamási Judit lemondásához vezető törvénymódosításra is. Mint elmondta: először azt kell megvizsgálni, hogy a szakhatósági jogkör elegendő-e ahhoz a felügyeleti tevékenységhez, amely a műemlékvédelem számára elengedhetetlenül szükséges. Nemzetközi példát mindkét verzióra lehet hozni, ma Magyarországon azonban nincsenek veszélyben a kulturális örökség elemei, ezért különösebb erősítésre, mindenféle szankcionáló és tiltó hatáskörökre nincsen szükség, annál inkább anyagi forrásokra és nagyobb figyelemre ? vélekedett.
? Azzal, hogy a hatósági szerepünk kicsit csökken, az együttműködési képességünket arányosan növelni kell. Ne defenzív hivatal legyünk, amely már kész tényekről próbál dönteni, hanem azt szeretném, ha már az előkészítésben, a stratégiai tervezésben részt vehetnénk és akkor mindenki együttműködőnek fog minket látni. Egy olyan hivatalban gondolkodom, amelyet megszeretnek az emberek ? fejtette ki koncepcióját.
Cselovszki Zoltán beszámolója szerint a kultúráért felelős államtitkárság megkezdte az új kulturális örökségvédelmi stratégia előkészítését, ebben a munkában várhatóan a KÖH partnerként vesz részt.
Az elmúlt hat évben az V. kerület főépítészeként dolgozó szakember rámutatott: az építési hatósági jogkörnél fontosabb az, hogy az örökségvédelmet már a helyi építési szabályozási tervek készítésébe bevonják, mert az építési engedélyezési eljárás már csak követi ezeket. ? Ott kell odafigyelni, ahol keletkezik a jog ? hangsúlyozta.
A KÖH vezetője nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az állam gazdasági eszközökkel is ösztönözze a beruházókat az örökségvédelemben való részvételre. Mint emlékeztetett, erre különböző gyakorlatok léteznek Nyugat-Európában, így érdemes megvizsgálni, hogy Magyarországon melyik lenne leginkább alkalmazható. ? Úgy látom, hogy a kormánynak szándéka felgyorsítani az EU-s projekteket, ezek sok helyen érintenek örökségvédelmi helyszíneket, így speciális munkahelyeket kívánnak. A kulturális örökség gazdasági erőforrásként betöltött szerepét stratégiai szinten nagyon erősen be kell vinni a gondolkodásba, erre a Nemzetgazdasági Minisztérium is nyitott ? jegyezte meg Cselovszki Zoltán, hozzáfűzve: a 2013-as költségvetés is éppen a beruházás-élénkítő stratégián alapul.
