Az anyanyelv ápolása, őrzése, a korszerű gondoskodás az anyanyelvről minden magyar kormány, a Magyar Köztársaság mindenkori feladata, Európai Unión innen és Európai Unión túl - fogalmazott ünnepi beszédében a miniszter."Ezért tartotta fontosnak a kulturális tárca a szabad Magyarország története legjelentősebb anyanyelvi pályázatának meghirdetését"- mondta Hiller István.
Az anyanyelv ápolására, megőrzésére és méltó közvetítésére tavaly októberben - Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén - hat kategóriában írta ki a pályázatot a kulturális minisztérium - emlékeztetett. Szólt arról is, hogy az idén ősszel a tárca meghirdeti az anyanyelvápolási program újabb pályázatát. Annak finanszírozására - elkülönített miniszteri keretből - szintén 100 millió forint áll rendelkezésre.
Göncz Árpád író, a főzsűri elnöke az ünnepségen azt mondta: a pályázat tehetség- és élményforrásokat szabadított fel a magyar társadalom egészéből, hiszen számos nem professzionális szerző is indult a megmérettetésen.
A vers, novella, dráma és gyermekirodalom témákban az első díj - kategóriánként - 10-10 millió forint. A második díjjal 6-6 millió forint, a harmadikkal 4-4 millió forint jár. Az elismeréseket megosztva ítélték oda - tartalmazza a minisztérium írásos tájékoztatója.
Az ünnepségen elhangzott, hogy a jeligés pályázatra összesen 3651 munka érkezett. A vers kategóriában 1201, a novella kategóriában 1300, a dráma kategóriában 406, a gyermekirodalom témakörben 558, a jelentés az anyanyelvről kategóriában 125, s az örökhagyók kategóriában 61 pályaművet adtak be.
A vers kategóriában öten, Tóth Krisztina, Szentmártoni János, Térey János, Halasi Zoltán, Takács Zsuzsa osztoztak az első díjon. A novella kategóriában ketten - Majoros Sándor és Kőrösi Zoltán - nyerték el a megosztott első díjat. A dráma kategóriában ugyancsak megosztott első díjban részesült Gosztonyi János és Forgách András. A gyermekirodalom kategóriában Barcza Lászlóné, Békés Pál, Kapuvári Lídia és Péterfy Gergely osztozott az első díjon.
A Jelentés az anyanyelvről kategóriát két témakörben írták ki. A tudományos igényű feltáró dolgozat az anyanyelv mai állapotáról alcímmel meghirdetett pályázaton a megosztott első díjat a kaposvári Király Lajos és a beregszászi Gabóda Béla nyerte el.
A pedagógusok anyanyelvünkről - a gyakorlat tapasztalatai témakörben a tíz pályamunkát díjaztak azonos összeggel. A díjazottak: Juhász Attiláné (Győr), Mihályfalvi László (Kaposvár), Marsovszki Viktória (Tatabánya), Hamar Mária (Budapest), Demeter Katalin (Budapest), Boronkai Dóra (Szekszárd), Szőcsné Antal Irén (Szentistván), Juhász Istvánné (Sátoraljaújhely), Hegedűs Erzsébet (Magyardombegyház), valamint a"Három országból egy anyanyelvért"jeligével beküldött pályamunka készítői: Kiss-Iván Anna (Szerbia-Montenegro), Mátyus Ilona (Románia), valamint Mészáros Magdolna (Szlovákia).
Az életmű kötetek megjelentetésére és kiadására meghirdetett örökhagyók kategória díjazottjai: Gál Sándor, Faludy György, Marton Mária, illetve a Serdian Nemzetközi Kiadó.
Az írásos tájékoztató szerint a pályázatok nagy száma miatt az értékelés két lépcsőben történt. Az első 4 kategóriában 8-8 tagú előzsűri több fordulóban értékelte a pályaműveket.
Az előzsűrikbe nyolc írószervezet - a Magyar Írószövetség, a Magyar Írók Egyesülete, a Magyar PEN Club, a Fiatal Írók Szervezete, a Szépírók Társasága, a Független Írók Egyesülete, a József Attila Kör és az Írók Szakszervezete - delegált tagot.
A Jelentés az anyanyelvről pályázatot nyelvész és nyelvpedagógiai szakemberekből álló 5 tagú előzsűri értékelte, míg az"Örökhagyók"pályázatot a miniszter által felkért főzsűri bírálta el. A végső döntést minden kategóriában a miniszter által felkért főzsűri hozta meg az előzsűri értékelése alapján. Mindezeket követően bontották fel a neveket rejtő jeligés borítékokat.
A főzsűri elnöke Göncz Árpád író, tagjai: Jókai Anna író, Lator László költő, Grétsy László nyelvész, Ördögh Szilveszter író voltak.
